Századok – 1994

Történeti irodalom - Randolph L. Braham: The politics of genocide. The Holocaust in Hungary (Ism.: Michael Berenbaum) VI/1273

TÖRTÉNETI IRODALOM 1273 Ebből a logikából következett az a jelenség is, hogy a szociális kérdések „kezelését", a szegénység problémáinak enyhítését, a munkanélküliség mérséklését, a munkaközvetítést, az önsegélyezést a katolikus egyház inkább jótékonykodással, nőegyletek, szerzetesrendek közreműködésével, különféle keresztényszociális szakmai szervezetek és szakegyesületek, majd a hivatásrendi szervezetek létrehozásával és támogatásával próbálta megoldani, nem pedig a keresztény párt útján. A keresztényszocialista mozgalmak a katolikus egyházhoz kötődő városi (kis)polgári, tisztviselői és alkalmazotti, valamint egyes szákmunkás rétegeket képviselték (pl. építőmunkások, kéményseprők, kereskedők, közlekedési dolgozók, magántisztviselők, pénzintézeti dolgozók, postások, textilmunkások, vasmunkások, vasutasok stb.). A keresztényszocializmus eszmerendszerének egyik meghatározó eleme — a keresztény szellemiség és erkölcsi értékek képviselete mellett — a diktatúráktól és mindenféle szélsőséges, demagóg irányzattól való tartózkodás volt. Ebbe nem csupán az tartozott bele, hogy konzervatív volt, de az is, hogy fasizmus ellenes, náciellenes és nemzetiszocializmus ellenes volt és egyidejűleg beletartozott az antimarxizmus, antibolsevizmus és antikommunizmus is. Sőt, a két világháború közötti Magyarországon a keresztényszocializmus még a szociáldemokráciától is elhatárolódott (elutasítva annak ateizmusát) — ami óhatatlanul a mozgásterének bizonyos beszűküléséhez vezetett. Gergely Jenő könyvében körvonalazódik, hogy az általa vizsgált évtized alatt a keresztényszocializmusnak nem voltak olyan, elméletileg kimagaslóan művelt egyéniségei mint korábban (pl. Giesswein Sándor, Prohászka Ottokár) és nem születtek olyan színvonalas és igényes, eszmei hatásukban jelentős munkák mint az ő működésük idején. A két világháború közötti keresztényszocializmus inkább mozgalomként volt jelen, melyben az egyházi személyiségek mellett világi személyiségek is fontos szerepet vállaltak. Hogy csak néhány példát említsünk: Tobler János neve a keresztényszocialista mozgalmon belül a szakszervezeti szárnyat fémjelezte. Schöpflin Lajos hosszú éveken keresztül nemcsak a hazai keresztényszocialista szakegyesületnek, de a Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének is egyik vezetője volt. S nem hagyható figyelmen kívül, hogy Slachta Margit mint keresztényszociális nővér a háború időszakában sok ember életét mentette meg A keresztényszocialista egyesületek és pártok 1924-1944 között megszületve-megszűnve, de folyamatosan működtek Magyarországon; a nyilas hatalomátvétel azonban megpecsételte sorsukat Nem rajtuk múlott az sem, hogy a második világháború utáni létezésük csupán „hattyúdal" lehetett. „A keresztényszocializmus Magyarországon 1924-1944" c. könyv — amely tudományos igénnyel, az átfogó értékelés szándékával született meg — mindenekelőtt az oktatásban nyújt nagy segítséget, de az egyházi és a világi közélet képviselői is haszonnal meríthetnek belőle. Föglein Gizella Randolph L. Braham THE POLITICS OF GENOCIDE. THE HOLOCAUST IN HUNGARY Második, javított és bővített kiadás.. The Rosenthal Institute for Holocaust Studies, New York — Social Science Monographs, Boulder, 1994. 1-й. kötet, 1486 о. A NÉPIRTÁS POLITIKÁJA. A MAGYARORSZÁGI HOLOCAUST Mindig nagy veszélyeket rejt magában, ha elismert tudósok javított, bővített kiadás formájában térnek vissza főművükhöz, a téma újbóli feldolgozásához. Megérdemli-e a téma az újbóli elemzést? Megőrizte-e szemléleti frissességét a kutató, nyitott maradt-e az új adalékokra, kapható-e a jól ismert terület újbóli bejárására? Változatlanul mértékadó-e a maga szakterületén? Sok, talán túl sok kutató próbálkozik meg ezzel. Némelyikük kudarcot vall; a második feldolgozás legtöbbször csalódást kelt, mert nincs elég új anyag, ami indokolná a második kiadást és másodszori elolvasásra ingerelne. A Holocaust-kutatások területén azonban hármat is összeszámlálhatunk a ritka elismerésre méltó második próbálkozások közül. Majd évtizede, hogy Hilbert javított és bővített kiadásban újra közreadta mára klasszikussá vált The Destruction of the European Jews (Az európai zsidók elpusztítása) című munkáját. Újabb sarkalatosan fontos, klasszikus mű lett az eredmény, amely előrehaladottabb, bővebb, részletesebb, árnyalatosabb, olvashatóbb, sőt, intenzívebb az eredetinél. Tavaly jelent meg Richard Rubenstein vitákat kavart, fontos teológiai művének {After Auschwitz. History, Theology and Contemporary Judaism;