Századok – 1994
Tanulmányok - Gyáni Gábor: Nyilvános tér és használói Budapesten a századfordulón VI/1057
1064 GYÁNI GÁBOR szolgálatot, a többire l-l őr jutott.3 5 Közülük azonban kevesen kaptak megbízást csupán a felügyeletre, többségük a parkok gondozását látta el. Ami pedig a rendőri felügyeletet illeti: a Városliget — az 1880-as évtized első felében — rendszerint 8, az 1885. évi országos vásár idején átmenetileg 16 őrszem teljesített éjjel és nappal szolgálatot. Rajtuk kívül az éjszakai órákban (egy-egy rendőrből és katonából álló) őrjáratok cirkáltak a park meghatározott útvonalain, számuk 16.3 6 Évek múlva a városligeti őrszoba állománya 18 főből áll: nappal 4, éjjel 2 állandó őrszem, nappal 1 és éjjel 2 őrjárat látta el a park őrzését.3 7 A kisebb forgalmú Népligetben — szintén az 1890-es évtized első felében — mindössze l-l nappali és éjjeli fővárosi parkőr, l-l nappali és éjjeli rendőr őrszem ügyelt a park rendjére.3 8 Rendkívüli esetekben azonban átmenetileg szaporították az őrök számát, mint 1894-ben hat héten át, hogy felszámolják az engedély nélküli járva-kelve árusítást.3 9 S mi a helyzet a sétányokkal? Úgy tűnik, hogy gyakorlatilag alig álltak ellenőrzés alatt. Az alábbi, 1895-ből származó példa tipikusnak tekinthető: „az Erzsébettéri sétányhoz közel levő, a Fürdő utcza és Erzsébet-tér sarkán álló rendőri őrszem nappal óránként, este és éjjel pedig félóránként beportyázza a sétateret, azonkívül megfordul ott úgy az éjfél előtti, mint az éjfél utáni őrszobai őrjárat 2-2 ízben".40 De hasonló a helyzet a Széchenyi sétatéren is.4 1 Kérdés, hogy mennyire volt szigorú a felügyelet? Ismétlődő tanácsi panaszokból arra következtethetünk, hogy a felügyelet meglehetősen laza volt. Először is, mert kevés a rendőrőrszemek száma, ám a rendőrfőkapitány — létszámhiányra hivatkozással — rendre elzárkózik számuk szaporítása elől. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy a fővárosi államrendőrség őrszemélyzete 1881-ben 620, az 1890-es évtized derekán viszont már 1463 főnyi.4 2 Ráadásul a rendőrök elnéző, erélytelen magatartása is gyakori kritika tárgya. Hiszen, panaszolja a tanács, a rendőr „nyugodtan nézi és nem lép közbe, midőn egyesek fákat, faveremrácsokat és favédő kosarakat erőszakkal rongálnak". Megkívántatik tehát, hogy a rendőrfőkapitány „az őrt álló közegeit az e részben követendő magatartás és eljárás iránt kitanítani és szigorú utasításokkal ellátni szíveskedjék".4 3 Vagy: a Városligeti Bizottmány elnöke javasolja, hogy „a városliget egész területén — tehát a nádorszigeten is — alkalmas pontokon éjjeli szolgálatra is rendelt rendőröket alkalmazni szíveskedjék, kik a járó-kelő szolgálattételtől felmentendők s felügyeleti területeik állandó szemmel tartására utasítandók lennének".44 (Az én kiemelésem) Szintén a rendőri tekintet „iskolázásának" igényével fogalmazódik a kérés, hogy a rendőrfőkapitány „a városligetben szolgálatot tevő közegeit utasítsa... azon egyéneknek a nap egész folyamán, de kiválóan reggel 8-10 óráig, vizsga szemmel figyelésére, kik mint bizonytalan dologkerülő csavargók a tisztesség, a közerkölcsiség és a közbiztonság nagymérvű veszélyeztetésére a városligeti pázsiton szerte heverésznek (!)".4 5 Végül idézem azt az 1897-ből származó értékelést, ami a Népliget rendőri felügyeletét ítéli elégtelennek. ligetben felállított három felügyelő képtelenek a rendet fenntartani: a rendőrség közegei kik a liget környékén fel vannak állítva, tétlenül nézik a kártevőket, sőt akkor sem lépnek közbe, ha őket felszólítjuk" — panaszolja a park kertésze.4 6
