Századok – 1994
Közlemények - Sándor Pál: A honi zsidó értelmiségről 1840–1849-ben I/102
A HONI ZSIDÓ ÉRTELMISÉGRŐL 1840-49-BEN 105 sék".2 0 A különféle gazdasági-társadalmi egyletek tagjai és vezetői az ország zsidó lakosaival együtt nagy várakozással tekintenek a megnyíló országgyűlés törvényalkotása elé. Szomorú történeti tény, hogy egyetlen halvány kísérlettől eltekintve, amikor 1848. január 21-én a városok rendezéséről szóló törvényjavaslatot (XXIII. te.) tárgyalta az alsótábla és a liberálisok a választójog megadását „valláskülönbség nélkül" akarták — meghatározott census alapján — törvényerőre emelni, e szerény kísérlet is megfeneklett a városi követek makacs ellenállásán. Még szomorúbb események játszódnak le Pozsonyban februárban. Amikor ugyanis Bohus János, Arad megye követe azt indítványozza 19-én, hogy az ország zsidó lakosai (közel 300 ezer lélek) is teljes polgárjogot nyeljenek, az ülésteremből kihallatszó szópárbaj feltüzeli az utca emberét és zsidóellenes zavargások törnek ki. Ezeket csak három nap után, akkor is csak fegyveres erővel sikerült megfékezni.21 Ezen a napon — február 23-án — tör ki a párizsi forradalom, amely új fejezetet nyitott Európa s benne Magyarország és a hazai zsidóság történetének lapjain is. Kossuth, aki március l-jén értesül Lajos Fülöp trónjának megdöntéséről, elérkezettnek látja az időt, hogy alkotmányos berendezkedést követeljen nemcsak Magyarországnak, hanem valamennyi Habsburg-uralom alatt álló országnak. Március 3-án nagy beszédet mond az országgyűlés termét sűrű sorokban ellepő hallgatósága előtt, amelyben — többek között — kijelenti: kimondottam meggyőződésemet, hogy a köztünk és a császári birodalom szövetséges népei közt fennforgó érdektalálkozást önállásunk, szabadságunk s jólétünk kára nélkül, csak a közös alkotmányosság érzelemrokonító alapján lehet kiegyenlíteni... az leszen a Habsburg-ház második alapítója, ki a birodalom kormányrendszerét alkotmányos irányban reformálandja... collegiális kormányrendszerünket magyar felelős minisztériummá átalakítását minden reformjaink alapfeltételének s lényeges biztosítékának tekintjük..."22 Kossuth beszédének teljes szövegét az a magyar születésű zsidó Goldner Miksa orvosnövendék viszi magával Bécsbe, aki később a magyar szabadságharcban teljesített szolgálatot orvosként, századosi rangban.2 3 A magyar szöveget pedig Kaufmann-Kálazdy (Kálózdy) Mór, tatai születésű zsidó orvos fordítja németre. A beszéd a forrongó Bécsben is megteszi hatását, amikor azt március 13-án a rendi gyűlés székháza előtt gyülekező s alkotmányosságot követelő polgárok, diákok és munkások tüntető tömegei előtt három ízben is felolvassák.24 Ezt a tömeget látja Kálazdy kollégája, az óbudai születésű dr. Fischhof Adolf, aki rendes kórházi körútja alkalmával elmegy a tartományi gyűlés székháza elé. Ó ifjúként Pesten járt gimnáziumban, ahol zsidó létére, elkülönítve osztálytársaitól, külön padban ült. Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte el, majd a közkórház alorvosaként dolgozik. Kora ifjúságától áthatotta a polgári szabadság eszméje. Az összegyűlt tömeg előtt beszédet tart; alkotmányosságot, lelkiismereti- és tanszabadságot, felelős minisztériumot, valamint népképviseletet követel. Megszervezi az egyetemi ifjúságot, majd elnöke lesz a Közbiztonsági Bizottmánynak. Az alkotmányozó nemzetgyűlésben Bécs egyik kerületét képviseli és külügyminiszteri tanácsos lesz a rövid életű Doblhoff-Dier-féle liberális kabinetben.25 Elmondhatjuk tehát, hogy Kossuth e nevezetes beszédét a magyar születésű Goldner és Kálazdy révén ismerte meg a március 13-án Bécsben tüntető tömeg s így mindketten közvetlen részesei lettek a bécsi forradalom kitörésének. Mellettük
