Századok – 1994

Történeti irodalom - Mittelalterliche lateinische Handschriftenfragmente in Esztergom. (Ism.: Romhányi Beatrix) V/1028

TÖRTÉNETI IRODALOM 1048 MITTELALTERLICHE LATEINISCHE HANDSCHRIFTENFRAGMENTE IN ESZTERGOM. Hrsg.v. András Vizkelety. In: Fragmenta et codices in bibliothecis Hungáriáé IL. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. 189 oldal, 27 kép. KÖZÉPKORI LATIN KÉZIRATTÖREDÉKEK ESZTERGOMBAN A magyarországi középkorkutatók, e tudományterület bármelyik részével is foglalkozzanak, fájdalommal kénytelenek tudomásul venni az írásos források hiányát, de legalábbis a nyugat-európai helyzethez képest csekély számát. Éppen ezért nagy öröm egy olyan kötetet kézbe venni, mely középkori könyvkultúránkra vet újabb fényt véletlenszerűen és sokszor szinte kalandosan fennmaradt töredékeken keresztül. A Vizkelety András által szerkesztett kötet a Mezey László által indított sorozat második kötete, melynek külső megjelenése azonban máris némiképp eltér az elsőtől. Mindenek előtt a szerkesztő és a szerzők az első kötet visszhangja nyomán egy modem európai nyelv, nevezetesen a német használata mellett döntöttek, ezáltal egyértelműbbé és többek számára hozzáférhetővé téve az anyagot. Változott a sorozat címe is, jelezve azt a törekvést, hogy a továbbiakban olyan gyűjtemények katalógusa is megjelenhessék, melyek egészben vagy részben teljes kéziratokból állnak. A kodikológiai leírások továbbra is a Mezey László által meghatározott elvekhez igazodnak, csupán a töredékre magára, illetve a hordozó kéziratra vagy könyvre vonatkozó eredet- és tulajdonosadatok válnak el jobban egymástól, s ez utóbbiaknak a korábbiaknál részletesebb leírását adják a szerzők. A hordozó könyvek egykori tulajdonosai utáni nyomozás gyakran nemcsak e könyvek vándorlására vet fényt, hanem a kötésben felhasznált kézirattöredékek származására is értékes adatokat szolgáltat. így Vizkelety András bevezető tanulmányában említi a 64., 65. és 66. töredék esetét, melyek mind egy 15. század végi psalterium lapjai. Polycarpius Procopius Bonanus, aki a 64. és a 66. töredéket tartalmazó két könyvbe tulajdonosként jegyezte be nevét 1647-ben, ill. 1649-ben, a Magyar Királyi Bányakamara orvosa volt és a magyar természeti és ásványkincseket kutatta. 1648-1663 között Lippay György esztergomi érsek szolgálatában állt, minden valószínűség szerint mindhárom könyv az ő tulajdonából került az érseki könyvtár birtokába. Feltehetőleg Bonanus 1649-ben Nagyszombatban vagy Pozsonyban köttette be a könyveket egy olyan műhelyben, mely Lippay számára is dolgozott. Az okiratokhoz, melyek makulatúraként két kötetből (64, 66) kerültek elő, Lippay juthatott hozzá, aki 1635 óta királyi kancellár volt. A közölt töredékek Esztergom három jelentős könyvtárából, a Főszékesegyházi könyvtárból, a ferences kolostor könyvtárából, valamint a városi könyvtár anyagából származnak, melyeknek rövid történetét Körmendy Kinga foglalta össze a kötet számára. A három intézmény közös jellemzője a történeti kontinuitás hiánya, és az a tény, hogy e könyvtárak jelenlegi állománya ajándékokból, illetve hagyatékokból állt össze. Ugyanakkor nem szerepelnek a kötetben azok az esztergomi eredetű töredékek, melyek Knauz Nándor egykori érseki levéltáros hagyatékával együtt a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába kerültek. A katalógus 155 kézirattöredék leírását tartalmazza tematikus csoportosításban (Biblica, Theolgica, Sermones, Hagiographica, lus, Jahrzeitenbuch, Grammatica - Auctores, Astronomia, Medicina, Liturgica cum cantu, Liturgica sine cantu). Mindenegyes töredék leírása alatt a címet megismételve találjuk a töredék meghatározását és szövegét. A kötetet igen részletes személy, helynév és tárgy regiszter, valamint egy liturgikus speciális regiszter egészíti ki, mely utóbbi az egyházi év, a szentek ünnepei és a kezdőszavak szerinti indexekre tagolódik. A kötetben közreműködtek: Erdő Péter, Fülep Katalin, Lauf-Nobilis Judit, Madas Edit, Sarbak Gábor, Szendrei Janka, Veszprémy László, Wehli Tünde. Körmendy Kinga és Vizkelety András bevezető tanulmányával. Romhányi Beatrix