Századok – 1994
Közlemények - Sándor Pál: A honi zsidó értelmiségről 1840–1849-ben I/102
A HONI ZSIDÓ ÉRTELMISÉGRŐL 1840-49-BEN 103 szellem Európában" című, 1841-ben megjelent dolgozatnak, melynek Kossuth Pesti Hírlapja figyelmet szentelt.7 Zsoltárfordításának előszavában — többek között — ezeket a jellemző sorokat írja: ,A múlt országgyűlés alatt Pozsonyban lévén, s hallván, hogy a lelkes magyar szónokok pártoló szavukat az e honban lakó sidók... ügyében is felemelék, rögtön elhatározván magamban... letenni hálám gyümölcsét... a nemzeti nyelv fölvirágoztatásának megközelítésére, Izrael könyörgéseit az eredeti text után magyarra fordítám, s beiktatám a király és a hon iránt való imát."8 Itt csak jelezzük: magyar nyelven, már korábban is beszéltek. A legrégibb magyar nyelvű zsidó hitszónoklat 1814-ben hangzott el Makón, Schweitzer Fábián hitközségi jegyző ajkáról, amikor a napóleoni háborúk után Ferenc császár visszatért Bécsbe s augusztus 4-én ünnepélyt rendeztek. A második magyar nyelvű hitszónoklat 1817-ben Nagykőrösön hangzott föl, a zsidó templom szeptember 7-i avató istentisztelete során. Krauker Salamon főrabbi beszédét egy évvel később a nagykőrösi nyomda ki is adta.9 A magyar nyelvterjesztés mozgalma a hazai zsidóság körében azonban inkább csak a 30-as 40-es évek fordulóján kap lendületet, főleg két egyleti mozgalom létesítésével. Az egyik az 1842-ben megalakult ,A nehéz kézműveket és a földművelést az izraeliták közt terjesztő pesti egylet", rövidebb és ismertebb nevén a Magyar Izraelita Kézmű- és Földműves Egylet, a MIKÉFE. Célja már a zsidó ifjak nevelése volt a hazai ipar és földművelés fejlesztése érdekében. Hatására Aradon, Debrecenben, Nagykanizsán hasonló egyletek létesülnek.9 ^3 Buzdítóan hat az Egylet működésére Kossuth egyleti politikája, az iparegyesületek létesítése. 1842. november l-jén volt az alakuló közgyűlés. Az igazgató egyúttal az Egylet első elnöke, az országos tekintélyű neves orvos, az emancipáció egyik élharcosa, dr. Jakobovics Fülöp, aligazgató az ugyancsak az emancipációért küzdő, a Pester Lloyd című hetilap szerkesztőbizottságának első elnöke, Kern Jakab lett. A vezetőség már 1843. január 6-án kapcsolatot teremt a Batthyány Lajos elnöklete alatt álló Országos Iparegyesülettel, hogy az Egyletet a fiókegyesületek sorába iktassák. Ez 1843. január 13-án, a Batthyány elnöklete alatt tartott ülésen meg is történik, amiről Batthyány meleg hangú átiratban értesíti a MIKÉFE vezetőségét. Az Egylet első titkára a pozsonyi születésű orvos, Schlésinger Ignácz,10 ki 1843-ban egyúttal kezdeményezője az ún. Magyarító Egylet létrehozásának is. Az emancipációt megvalósítani törekvő asszimilációs mozgalmak sorában, talán éppen ennek a másiknak van a legfontosabb szerepe. Teljes neve: A honi izraeliták közt magyar nyelvet terjesztő egylet. Létrejöttét — jellemző módon — a fiatal nemzedék tagjai, a pesti zsidó orvostanhallgatók kezdeményezik. Titkára az a fiatal Diósy Márton lett 1844-ben, aki egyúttal a Nemzeti Kör-ben1 1 is tevékenykedik a magyar reformmozgalom egyik fiatal tagjaként. Az Egylet legfőbb célja a magyar nyelvhasználat-érzés-szellem terjesztése. Diósy programja: magyarosodjunk és magyarosítsunk, polgárosodjunk, hogy polgáríttassunk. Ez az Egylet gyűjti össze mindazokat, akik a magyarországi zsidóság vallási életét, községi berendezkedését reformálni akarják. Működésének hatására hasonló céllal Izraelita Újító Egylet-ek keletkeznek 1847-ben Aradon, Nagyváradon, Nagybecskereken és Pécsett.12 Diósy mellett Einhorn Ignác, magyarosított nevén Horn Ede13 közgazdasági író, publicista és hitszónok, valamint az író és publicista Szegfi Mór1 4 játszanak jelentős szerepet a nyelvterjesztő egyesület életében. Horn Ede — amellett, hogy az Egylet
