Századok – 1993

Közlemények - Kövér György: A bankkérdés: két–bankrendszer vagy binacionális bank I/89

Kövér György A BANKKÉRDÉS: KÉT-BANKRENDSZER VAGY BINACIONÁLIS BANK (1867-1878) Ha valaki az 1848-as márciusi pontok „nemzeti bank"-ra vonatkozó követelé­sét, vagy a szabadságharc „önálló magyar jegybankját" kéri számon a 19. század második felének Habsburg-monarchiabeli jegybanktörténetén, valószínűleg értetle­nül tekint a fejezet címre. Pedig a Habsburg birodalom gazdasági imióját az általunk tárgyalt korszak egészében hosszútávú közgazdasági realitásnak tekintve — máskép­pen ugyanis aligha tehetünk — az ún. bankügyet (valójában a kifejezés a jegybank­ügyet jelentette a korban) nem szakíthatjuk ki a gazdaságpolitikai kérdések szöve­vényéből. Amennyiben a bankügy mégis önálló életet látszik élni, az annyit jelent, hogy közvetlenül politikai kérdéssé minősítették. Ezzel az optikával viszont a prob­léma nemcsak vizsgálhatatlannak, hanem megoldhatatlannak is bizonyul(t). Analitikusabban fogalmazva: ha az Osztrák Nemzeti Bank mellett a banksza­badság jegyében egyetlen másik jegybank is létrejött volna a Monarchiában, akkor a korabeli felfogás szerint, a gazdasági unió fennállása esetén, a két-bankrendszer formájában megnyílt az út a több-bankrendszer kialakulása felé is. Az a lehetőség pedig, hogy a két (vagy több) bank a szó teljes értelmében szuverén módon egymás jegyeit kölcsönösen ne fogadja el egymás területén, elképzelhetetlen volt, ugyanis ennek egyben a gazdasági közösség végét is kellett volna eredményeznie. Ebben az értelemben az „önálló magyar jegybank" a gazdasági unió mellett nem jelenthetett mást, mint a Monarchia több-bankrendszerének speciális esetét. Ha ezt nem így fogjuk fel, akkor rögtön arra, a (csakis a magyar politikai nemzetkoncepcióból leve­zethető) ingoványos talajra csúszunk, amellyel a kortársak méltán szegezhették szembe, hogy vajon miért csak a magyar államnemzet „jogosult" önálló jegybank alapítására, a többi monarchiabeli nemzet miért nem? És itt máris a döntő ponthoz érkeztünk: ha ugyanis az „önálló magyar jegybank" — a Monarchia gazdasági kö­zössége mellett — nem a több-bankrendszer speciális esete, akkor nem lehet más alternatív álláspont, mint a két államalkotó nemzet koncepciójából fakadó binacio­nális bank, amely a jegybank dualista államszerkezethez idomításával jött létre. így tehát a Monarchia gazdasági közössége mellett az elvileg fennálló négy megoldásból: valódi több-bankrendszer, két-bankrendszer, binacionális bank, nemzeti (azaz köz­ponti) bank (osztrák, ill. magyar változat) valójában csak a két-bank szisztéma és a binacionális bank nyújtotta a korszak valódi dilemmáját.

Next

/
Thumbnails
Contents