Századok – 1993
Közlemények - Somogyi Éva: A közös kormány 1867–1907 I/70
88 SOMOGYI ÉVA "Rems an Bismarck v. 30. 6.1880 Nr. 321. Bonn, PA. AA. 1. (Österreich No. 70. Bd. 7.) aFreidjung, Heinrich, Graf Gustav Kálnoky. In: U6, Historische Aufsätze (Stuttgart, Berlin 1919) 331-332. ^Különösen sérelmesnek érzi, hogy 1898-ban Taaffe előzetes konzultáció nélkül teijesztette be választójogi reformjavaslatát: „Die Stellung des Ministers des Äussern in Öterreich-Ungarn ist eine anormale und deshalb besonders schwierige, weil er durch die Verfassung ausserhalb der beiden Kabinette gestellt und daher ohne offizielle Fühlung ist mit dem, was in denselben vorgeht. Und doch ist es unmöglich, eine erspriessliche äussere Politik zu machen, wenn dieselbe nicht auf genauer Kenntnis der inneren Situation und der inneren Verhältnisse des eigenen Landes basiert ist. Diese und andere erschwerende Eigentümlichkeiten der dualistischen Gestaltung der Monarchie müssten zu den bedenklichsten Friktionen und Unmöglichkeiten führen, wenn nicht in der Praxis durch kollegiales Entgegenkommen und gegenseitige Rücksichtsnahme auf die Interessen des Gesamtreiches die Fühlung zwischen den drei Regierungen aufrechterhalten würde." Kálnoky an Taaffe v. 15. 10. 1893, Skedl Arthur, (hrg.), Der politische Nachlass des Grafen Eduard Taaffe (Wien, Berlin, Leipzig, München 1922) 307-309. Az irat eredetije: HHStA., PA. I. K. 469, Liasse XXIII. Nr. 12. Oly gyakran idézik Kálnoky e Taaffehoz írott levelét, annak bizonyításául, hogy milyen lehetetlen helyzetben volt a birodalom külügyminisztere, hogy — némi kitérőként —, két apró megjegyzés ide kívánkozik: 1. Kálnoky általában nem értett egyet Taaffe politikai koncepciójával: németebb, német hegemóniára inkább törekvő politikát folytatott volna. Taaffe ellenzéke, az osztrák-német centralisták, liberálisok álltak hozzá közel, Plener és elvbarátai. Tehát nem egyszerűen az volt a gondja, hogy nem nyílt intézményes lehetősége befolyásolni az osztrák belső viszonyokat, hanem hogy azok olyan irányban haladtak, amely nem felelt meg ízlésének. 2. A külügyminiszter, mint az uralkodóház minisztere és a közös minisztertanács elnöke, a korona első számú tanácsadója volt, akinek véleményét — akár kancellár volt, akár nem, akár megengedték ezt a törvények, akár nem —, kikérte az uralkodó. Kálnokyra különösen hallgatott. Éppen ezért okozott gondot, hogy Taaffe és Kálnoky felfogása Ausztria belső viszonyairől alapvetően eltért egymástól. MKanzlei-Verdordnung v. 21.1.1882 HHStA., Adm. Reg., Fach 4,416. (ugyanez az irat u. o. Fach 5, К 2.-ben is.) MTeschenberg személyéről: Au. Vortrag v. Beust v. 10. 2. 1871 HHStA., Kab. Kanzlei, К Z. 467/1871; személyi anyaga: U. o. Adm. Reg., Fach 4, К 348. továbbá: Przibram, Erinnerungen I, 279. Teschenberg 1886-ban halt meg. 86A Cabinet des Ministers feledatáról Musulin, Gomirje Alexander Freiherr von, Das Haus am Ballplatz. Erinnerungen eines österreichisch-ungarischen Diplomaten (München 1924) 134-135; Bittner, Ludwig, Das österreichisch-ungarische Ministerium des Aussem. Seine Geschichte und Organisation. In: Berliner Monatshefte 15 (1937) 832; Wiedermayer, Rudolf, Geschäftsgang des к. u. k. Minsterium des Äussern 1908-1918. In: Archivalische Zeitschrift 40 (1931) 133. ^Mérey levele anyjához 1. 7. 1895 HHStA., Nachlass Mérey, К. 4. NoWank, Solomon, Zwei Dokumente Aehrenthals aus den Jahren 1898-1899 zur Lösung der inneren Krise in Österreich-Ungarn. In: MÖSTA 19 (1966) 346. s'Mérey idézett, anyjához írt levele. 90 Kanzlei-Verordung v. Goluchowski v. 10. 8. 1895 HHStA., Adm. Reg., Fach 4, 450. Nr. 66/a. Az iratot többen elemezték, újabban: Rumpier, Die rechtlich-organisatorischen und sozialen Rahmenbedingungen für die Aussenpolitik der Habsburgermonarchie 1848-1918, 80. 91Hofmann és Orczy külügyminisztériumi osztályfőnökök szerepéről: Somogyi Éva, Rendszerváltozás - és akik végrehajtották. In: Uő. Polgárosodás Közép-Európában (=Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 8, Budapest 1991) 186-188. Hofmann a külügyminisztérium osztrák, Orczy pedig a magyar összekötője. ^Szécsen személyi anyaga: HHStA., Adm. Reg., Fach 4, K. 339-340. MMérey személyi anyaga uo. К 213. 94 1904-ben szófiai követ lesz és a 2. osztályfőnöki állást a külügyminisztériumban Müller László veszi át. U.o. K. 451. "Talhán an Mérey v. 19. 6. 1903 HHStA., Nachlass Mérey, K. 2. "Tisza István Méreyhez 18. 7. 1904. o. u. "Mérey hagyatékát, amelyben nagy mennyiségű rosszul olvasható, német nyelvű magyar vonatkozású írás található, ismereteim szerint a magyar történetírás eddig egyáltalán nem hasznosította.
