Századok – 1993
Folyóiratszemle - O’Brian; Thomas F.: Forradalmi küldetés: amerikai vállalkozások Kubában V–VI/872
872 FOLYÓIRATSZEMLE New York: Harper Collins, 1991). A kora 19. századról szóló részekben a munkásságot főként csak demográfiai szempontból tárgyalják, így Irwin linger kétkötetes These United States: The Questions of Our Past (Englewood Cliffs: Prentice Hall, 1992) c. művében először azokat a betegségeket és járványokat említi, melyek munkáshiányhoz vezettek, majd pedig a bevándorlást tárgyalja. A Thomas A. Bailey és David M. Kennedy által közreadott The American Pageant: A History of the Republic (Lexington; Mass.: Heath, 1991) a legfeliiletesebb ilyen szempontból: a munkások csak mint a korai iparosodás áldozatai jelennek meg a könyv lapjain; ennél mindössze annyival ad többet Arthur S. Link, Stanley Coben, Robert V. Remini, Douglas Greenberg és Robert С. McMath, Jr. The American People-je (Arlington Heights: Harlan Davidson, 1987), hogy a korai szakszervezetekről is szó esik. A legátfogóbb leírás Nash, Jordan, Litwack és Henretta összeállításaiban található: bemutatják a korai iparosodás okozta változásokat a munkahelyeken (a korábbi szakképzettségek elértéktelenedése), a közösségben (az új városi proletariátus kialakulása) és a városi munkásság kultúráját. Henretta és Nash beszél egyedül a kézművesek republikanizmusáról és azokról a törekvésekről, amelyek megpróbálták az eszmerendszert átmentem a 19. századba is: a kor munkásmegmozdulásait és tiltakozási akcióit nemcsak a gazdasági válságok idézték elő, hanem a köztársaság válsága és a munkások félelme, hogy elvesztik szabadságjogukat és függetlenségüket. A munkásreformereket és a szakszervezeti vezetőket a polgárháború előtti időszak kulturális élete szerves és fontos résztvevőiként ábrázolják az utóbb említett szerzők. Velük szemben a Bailey-Kennedy és a Garraty-McCaughey szerzőpáros a jacksoni kornak nevezett időszakot anélkül tárgyalja, hogy megemlítené a munkás-tiltakozásokat és a szakszervezeti mozgalmat. A nemek és a különböző fajok eltérő szerepének tárgyalása szinte teljesen hiányzik a recenzens által vizsgált tankönyvekből. Még az aránylag árnyalt képet festő Nash és Henretta is mellőzi a munkásnők történetéről feltárt legutóbbi kutatási eredményeket: a lowelli szövőnők jelentik a munkásnőket számukra. Másrészről viszont az említett szerzők megemlítik a felvásárlási és juttatási rendszert, noha nem elemzik annak gazdasági és társadalmi hatásait. Az etnikai csoportokat és a munkásokat a legtöbben úgy kezelik, mintha nem ugyanazokról az emberekről lenne szó. Jordan és Litwack összefoglalója az egyetlen olyan, mely felfigyel arra: a feketék északi alkalmazása milyen mértékben csökkentette ott a munkás szolidaritást. A polgárháború utáni időszak munkásszervezeteinek — az AFL-nek és az ágazati szakszervezeteknek — a működését meglehetősen szűken értelmezi a szerzők többsége. A magasabb bérek és a rövidebb munkaidőért folytatott harcukat elismerik, de mellőzik Gutman és Montgomery kutatásait, akik kimutatták: a munkahelyek ellenőrzése volt végső soron a szakszervezetek célja ebben az időszakban. Ami pedig a 20. századot illeti, sem a szervezett munkásság, sem pedig az egyének nem kapnak túl sok szerepet a leírásokban, mindössze Nash és Link helyezi a munkáskérdést a New Dealreformok középpontjába. Ugyanakkor a többség ezeket a reformokat Franklin D. Roosevelt paternalista politikája részeként, vagy pedig a Long és Coughün tiszteletes jelentette kihívásokra adott válaszként jellemzi. Henretta, Jordan és Litwack, valamint Nash megemlíti, hogy az 1940-es és 1950-es években a munkások életszínvonalában végbement javulás a munkahelyi befolyásuk rovására történt, de — ironikus módon — az új társadalomtörténet erőfeszítései, hogy a nemek, az etnikai csoportok és a fajok kérdését árnyaltabban ábrázolják, háttérbe szorították a munkásságot és kiszorították a munkásmozgalmat a tankönyvekből. The American Historical Review, Vol 98, No. 2 (March 1993), pp. 1534-1545. Ma. T. Thomas F. О'Brian FORRADALMI KÜLDI TÉS: AMERIKAI VÁLLALKOZÁSOK KUBÁBAN A General Electric alkalmazottja, Henry W. Cathlin 1922-ben érkezett Kubába azzal a céllal, hogy az ország kezdetleges villanyáram-termelő iparát megszerezze és megszervezze. Cathlin nem egyedül érkezett: az Egyesült Államok ún. második ipari forradalmának szakemberei kísérték el, főleg mérnökök, aki k az új vállalat kulcspozícióit is elfoglalták. A University of Houston történésze, Thomas F. O'Brian véleménye szerint nem sokat tudunk a multinacionális cégek és az egyes társadalmak egymásra gyakorolt hatásáról; a GE kubai szereplését esettanulmánynak szánja a szerző, mely az amerikai óriásvállalatok és a fejlődő országok kapcsolatát példázza. A vegyi-, a fém- és az elektromosipar térhódításával a 19. század végén a munkások helyzete sok szempontból drasztikusan megváltozott Az új berendezések és a munka „tudományos" megszervezése megfosztotta a munkásokat a munkafolyamatok ellenőrzésének lehetőségétől és homogenizálta a munkásságot az alkalmazhatóság szempont-
