Századok – 1993
Közlemények - Somogyi Éva: A közös kormány 1867–1907 I/70
A KÖZÖS KORMÁNY 1867-1907 83 állás a birodalmi kancellár volna, s mert ez jogilag nem lehetséges, legalább a gyakorlatban ilyen kompetenciát kell biztosítani számára.88 Joggal feltételezhetjük, hogy a külügyminisztérium elnöki osztályából ilyen „de facto" kancelláriát igyekezett formálni, ahol a korábbi elnöki ügyeken túl főként államjogi kérdésekkel foglalkoznak és állandó kapcsolatot tartanak a két országos kormánnyal, azaz a két ország belső dolgaira gyakorolt befolyás intézményes kereteit teremtik meg.89 1895. augusztus 10-én íija alá Goluchowski az új „Präsidial-Bureau (Cabinet des Ministers)" hivatali szabályzatát,90 amely számos vonatkozásban Beust Präsidialsection-jára emléketet. A Cabinet feladata, hogy 1. Gondoskodjék a miniszter személyes levelezéséről; 2. Hatáskörébe tartoznak mindazok a dolgok, amelyek a közös minisztertanácson szóba kerülnek, így a teljes levelezés az osztrák és a magyar kormánnyal, amennyiben az nem adminisztratív jellegű, hanem a miniszter személyes gondolatait juttatja kifejezésre; 3. A delegációk összehívásának előkészítése; 4. A minisztertanácsi jegyzőkönyvek vezetése; 5. A közös miniszterek és a közös Legfelső Számvevőszék elnöke kinevezésével kapcsolatos eljárás nyilvántartása. - A Cabinet des Ministers evidenciában tartja a felsorolt ügyeket, arról a miniszternek jelentést tesz. A Cabinet főnöke az ügyeket önállóan, saját hatáskörében intézi. A Cabinet élén gróf Szécsen áll, helyettese Cajetán v. Mérey. Egyben mindketten a külügyminisztérium valamelyik politikai ügyosztályát is vezetik, amint annak idején Hofmann és Orczy is tették.91 Csakhogy a viszonyok a dualizmus három évtizede során jócskán megváltoztak. 1867 után Andrássy nagy vívmánynak tekinthette, hogy magyar osztályfőnököt neveztek ki a bécsi külügyminisztériumba, aki a magyar delegációval, a magyar kormánnyal tartotta a kapcsolatot. S a századvégen Goluchowski-Aehrenthal Cabinetjében? - A fogalmak átalakultak s már korántsem volt egyértelmű, ki a magyar osztályfőnök és ki az osztrák-német, ki tölti be Orczy és ki Hofmann szerepét. Gróf Szécsen Miklós elmagyarosodott horvát arisztokrata családból származott. Apja az a Szécsen Antal, aki 1848 előtt a magyar udvari kancellária tisztviselője, a forradalom után a magyar ókonzervatívok egyik meghatározó személyisége, akinek jelentős szerepe volt az októberi diploma kidolgozásában. Anyja pedig annak a Lamberg grófnak a leánya, akit 1848 szeptemberében, mint a magyar fővárosba rendelt császári főparancsnokot, a pesti nép felkoncolt.9 2 Cajetán Mérey régi magyar nemesi családból származik, Somogyban vannak birtokaik. Apja Mérey Sándor János titkos tanácsos, anyja Standach Emma osztrák bárónő. Mérey Bécsben született 1861-ben, 23 éves korában lépett a közös külügyminisztériumba, felváltva dolgozott a Ballhausplatzon és külállamokban, különféle diplomáciai posztokon. 1895-ben Konstantinápolyból tért haza Goluchowski minisztériumába,9 3 s 1904-ig ott teljesített szolgálatot.94 Tartósan sohasem élt Magyarországon. Jóval a Monarchia felbomlása után nagy magányban (sohasem alapított családot) Bécsben halt meg. Anyjával németül, a magyar politikusokkal magyarul levelezett. Ki volt kettejük közül a „magyar". Nem a család, a pálya, az érzelmi-tudati kötöttség, hanem egyszerűen a hivatali beosztás, feladatkör alapján lesz Szécsen a Cabinet „osztrák", Mérey a „magyar" referense. Az 6 feladata, hogy Goluchowskit, a közös minisztertanács elnökét magyar ügyekben befolyásolja, visszatartsa attól,
