Századok – 1993

Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781

840 DOKUMENTUMOK 840 Magyarország nézete szerint a dunai országok szorosabb gazdasági együttműködése érdekében kívánatos volna, hogy a dunai országok között olyan megállapodások jöjjenek létre, amelyek biztosítják egyrészt azt, hogy ezek egymás nyersanyag-és energiafeleslegeit igénybe vehessék, másrészt a felvevőképesség határain belül árufeleslegeiknek egymás piacain való elhelyezését. Kívánatos volna az is, hogy ezek az országok egymás polgárainak és vállalatainak a legmesszebbmenő mértékben tegyék lehetővé a vállalkozásban és termelésben való részvételt. A cél az volna, hogy az együttműködés minél jobban elmélyüljön és lassanként kialakuljon egy olyan helyzet, amelyben az egyes országok egy nagyobb egység részeinek tekintik magukat és gazdasági erőforrásaink kihasználásánál tekintettel vannak a többiek érdekére is. Ez a fejlődés fokozatosan vámunióra is vezethet, amit a magyarb kormány szívesen látna. A dunai államokkal tervezett szorosabb gazdasági együttműködés tartalmi kiépítésére vonatkozóan Magyarország már most több konkrét javaslatot kíván tenni, amelyek főleg a vízgazdálkodással, árvízvédelemmel, hajózással és vasúti közlekedéssel kapcsolatos kérdésekre vonatkoznak. E javaslatokat a magyar kormány külön iratban kívánja előterjeszteni, már most megjegyzi azonban, hogy a dunai hajózás kérdéseiben folytatandó tárgyalásokhoz meghívását kéri. Ami Magyarországnak a Duna-medencén kívül fekvő országokkal való együttműködését illeti, Magyarország nem érzi magát hivatva átfogó jellegű javaslatokat és kezdeményezéseket tenni. Ezért csak arra kíván rámutatni, hogy szükségesnek tartja a nemzetközi kereskedelem szabadságának útjában álló akadályok minél nagyobb mérvű csökkentését. Vonatkozik ez a közlekedési akadályokra is; igen fontos, hogy a nemzetközi kereskedelem lebonyolítására az idegen államok területén haladó vasutak, víziutak és közutak mindenki által szabadon használhatók legyenek. Arra törekszik a magyar kormány, hogy a devizaforgalmi korlátozásokat, amelyeket 1931-ben kénytelen volt életbe léptetni és amelyeket egyelőre kénytelen még fenntartani, a kurrens nemzetközi ügyletek tekintetében fokozatosan megszüntesse, amint gazdasági és valutáris megerősödése ezt lehetővé teszi. Egy konkrét javaslatot mégis szükségesnek tart előterjeszteni. Rá kíván mutatni arra, hogy a dunai államok mezőgazdasági termésfeleslegeinek értékesítése a múltban milyen súlyos problémákat okozott és mennyi bonyodalom okozójává vált. Ezt használta ki a hitleri Németország és ez volt az ürügye a megelőző fasiszta rendszer németbarát és háborús részvételbe torkolló politikájának. A mezőgazdasági felesleggel rendelkező dunai államok gazdasági és pénzügyi egyensúlya a jövőben is nagymértékben attól függ, hogy feleslegeiket rentábilis áron exportálni tudják. Nemcsak gazdasági, de nagy jelentőségű politikai érdekek is indokolttá teszik, hogy a szövetséges nagyhatalmak figyelmet szenteljenek e probléma megoldásának. A magyar kormány úgy véli, hogy azt az áldozatot, amelyet e cél érdekében az európai importországok vállalnának, bőségesen megérnék a várható eredmények. 6. A magyarországi német javakra vonatkozó potsdami határozat értelmezése Az 1945 júliusában tartott potsdami konferencia határozatai között a Németországtól igényelt jóvátétellel foglalkozó IV. rész 9. pontja azt a megállapodást tartalmazza, hogy az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányai