Századok – 1993
Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781
DOKUMENTUMOK 839 készlet, amelynek segítségével a valuta külföldi értéke biztosítható. Az az arany és devizaösszeg, amely felett Magyarország ma szabadon rendelkezik, mindössze 6 millió dollár. A szövetséges hatalmak birtokában van a Magyar Nemzeti Banknak 32 millió dollárértéket képviselő 28 500 kg színaranyat tartalmazó aranykészlete, a szövetségesek által zárolt magyar devizakövetelések pedig 10 millió dollárt tesznek ki. A szóban forgó arany visszaadása, illetve az említett devizaösszegek feletti szabad rendelkezési jog helyreállítása lényegesen hozzájárulna a stabilizáció sikeréhez szükséges arany- és devizakészlet megteremtéséhez. A stabilizálással kapcsolatos devizaszükséglet fedezésére azonban a magyar tulajdont alkotó arany és deviza visszanyerése egymagában nem elégséges. Ez a készlet normális körülmények között is meglehetősen alacsony volna, ma azonban figyelembe kell venni azt a hatalmas újjáépítési szükségletet is, amelynek kielégítése nélkül Magyarország nem tudja termelő és közlekedési apparátusát a háború előtti szintre emelni, sem pedig kiapadt nyersanyagkészleteit a termelés növeléséhez szükséges szintre feltölteni, következésképp az államháztartás és a valuta stabilitását sem tudja megalapozni. Belföldi megtakarításokból, illetve exportálható feleslegekből ennek a szükségletnek legfeljebb egy csekély töredéke volna fedezhető. Ennek következtében Magyarország azt kéri a Szövetséges Hatalmaktól, hogy 2-3 évi moratórium engedélyezése és a Nyugatra vitt javak visszaadása mellett teremtsék meg az előfeltételeit annak, hogy Magyarország az újjáépítéssel és valutastabilizálással kapcsolatos rendkívüli szükségletek fedezésére hosszúlejáratú külföldi kölcsönt vehessen igénybe. Magyarország a stabilizálással kapcsolatban átfogó gazdasági tervet készít, a tervgazdálkodás — különösen annak külkereskedelmi része — azonban csak akkor lehetséges, ha a határokon átmenő forgalom felett központi ellenőrzés gyakorolható. A valutastabilizálás mielőbbi megvalósítását Magyarország már azért is szeretné, hogy ezáltal lehetővé váljék számára a Bretton-woods-i egyezményben elhatározott nemzetközi pénzügyi kooperációban való részvétel. 5. Nemzetközi együttműködés Minthogy Magyarország javaslatainak egyik vezető szempontja a nemzetközi együttműködés előmozdítása, szeretné közvetlenül erre irányuló javaslatait is előterjeszteni. E javaslatok megtételénél elsősorban a szomszéd országokhoz való viszonyára kíván tekintettel lenni, mert úgy érzi, hogy földrajzi fekvésénél fogva az a feladata, hogy magatartásával elsősorban a Duna-völgyében szolgálja a megnyugvás, a megbékélés és együttműködés nagy céljait. Amint már fentebb említettük, a dunai államok, amelyek területének nagyobb része az első világháború előtt az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, földrajzi fekvésüknél és gazdaság-földrajzi adottságaiknál fogva annyira egymásra vannak utalva, hogy szoros baráti együttműködésük nélkül boldogulásuk nem lehetséges. Kétségtelenül igazolta ezt a két világháború között eltelt időszak, amely éppen ennek az együttműködésnek az elmaradása miatt a várt prosperitást nem tudta meghozni azoknak a dunai országoknak sem, amelyek a győztes hatalmak oldalán foglaltak helyet és haszonélvezői voltak az Osztrák-Magyar Monarchia felosztásának.