Századok – 1993
Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781
DOKUMENTUMOK 838 nek jelentékeny hányada Ausztriába, Németországba és Csehszlovákiába szállíttatott. Nyugatra szállították a magyar vasutak gördülő anyagának nagyobb részét, az egész dunai hajóparkot, a legfontosabb gyárak gépberendezését, igen jelentékeny nyersanyag, félgyártmány és készáru készleteket, a magyar állatállomány igen tekintélyes részét, nagyértékű egészségügyi és tudományos felszerelését, műkincseket stb. A kiszállított értékek között volt a Magyar Nemzeti Bank 28 500 kg színaranyat kitevő aranykészlete, továbbá a zsidó tulajdonban lévő nagymennyiségű arany és ezüst tárgy, drágakövek és ékszerek és egyéb értéktárgyak. A nyugatra hurcolt magyar javak részleges jegyzékét a magyar kormány külön jegyzékben juttatta el a Szövetséges Hatalmakhoz. Ezek az elhurcolt javak jelentették Magyarország nemzeti vagyonának igen tekintélyes hányadát, de jelentették Magyarország termelő kapacitásának alapvető alátámasztását is. Ezek nélkül Magyarország dolgozó népének minden hősies erőfeszítése, megmaradt tőkéjének minden mozgékonysága ellenére sem képes arra, hogy magát akár a trianoni szinten is egy nemzedéken belül restituálja. Ezek nélkül a javak nélkül Magyarország nem a stabilizált szegénység hanem a forrongó nyomor országa lesz és így nemcsak magyar, de dunavölgyi, sőt európai érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezek a javak Magyarországra visszakerüljenek. Nyomatékkal hangsúlyozzuk azt is, hogy a stabilizáció — amelyre a következő pontban térünk ki — a nyugatra kivitt javak nélkül alig képzelhető el. A magyar kormány ezért kéri a szóban forgó és túlnyomólag magántulajdonban lévő javak visszaadását. Kéri nemcsak azon a jogi alapon, hogy ezek hadizsákmánynak nem tekinthetők, de azért is, mert ez a gazdasági regeneráció elengedhetetlen, bár nem egyetlen feltétele. A magyar kormány tudatában van annak, hogy e javak egy része felhasználtatott és ennek következtében nem bocsátható vissza magyar tulajdonba. Ilyen esetekben a javakat felhasználó országokkal szemben fenntartja kártérítési igényét és kéri a Szövetséges Hatalmakat, tegyék lehetővé, hogy ezeket az igényeket megfelelő módon, belátható időn belül realizálhatóan érvényesíthesse. 4. Stabilizálás A felszabadulástól mostanig eltelt idő gazdasági és pénzügyi politikáját az a sziszifuszi küzdelem jellemezte, amelyet Magyarország annak a teljesíthetetlen feladatnak a megvalósítása érdekében folytatott, hogy a lakosságnak legalacsonyabb szinten tartott megélhetését is alig fedező nemzeti jövedelemből jóvátételre is, újjáépítésre is juttasson. A küzdelem eredménye az egyre jobban elfajuló infláció lett, amelynek továbbfolytatása az egész magyar gazdasági életet összeomlással fenyegeti. A pénzügyi helyzet annyira kritikussá vált, hogy Magyarország kénytelen az összes feltételek megvalósulásának bevárása nélkül a lehető legsürgősebben megkísérelni az államháztartás egyensúlyának helyreállítását és a valuta stabilizálását. Ezek a rendszabályok, amelyektől Magyarország belső békéjének és gazdasági rendjének fennmaradása függ, csak akkor vezethetnek sikerre, ha Magyarország a szövetséges hatalmaktól megkapja a szükséges támogatást. A valutastabilizálás sikerének előfeltétele a Nyugatra hurcolt áruk hazahozatala és a magyar közgazdaság szolgálatába állítása mellett olyan arany- és deviza-