Századok – 1993
Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781
792 DOKUMENTUMOK 792 gyar határkérdés azonban eldőlt már ezen az előzetes tanácskozáson s másnap, május 7-én a kérdés érdembeni letárgyalása mindössze öt percig tartott. Amikor a május 6-iki tanácskozáson felmerült annak lehetősége, hogy Magyarország a partium északi részének visszacsatolása révén területkiigazításhoz jusson — amit Byrnes vetett fel — információim szerint ugyanekkor szovjet részről felvetették a Duna-deltára való igényüket. Ez utóbbiról azonban az amerikaiak hallani sem akartak és ezért Byrnes úgy döntött, hogy Amerika a román határok kérdését érinthetetlennek tartja. Ezeken az előzetes megbeszéléseken az amerikaiak terjesztették elő a javaslatot a határmódosítás kérdésében. Minthogy azonban junktimba került a román-magyar határ kérdése a Duna-delta problémájával, informátorunk aznap kelt közlése szerint „a magyar ügy a dunai kompenzációnak esett áldozatul". Másnap, május 7-én öt perc alatt létrejött a végleges döntés, amely szerint Románia régi határai visszaállnak. Révai József megkérdezi, van-e remény arra, hogy álláspontunkat a határkiigazítás kérdésében továbbra is fenntarthassuk? Gyöngyösi János külügyminiszter: Természetesen van. Saláta Kálmán: A moszkvai tárgyalások során ezek a kérdések mind felmerültek. Lényegében ott szovjet-részről milyen kijelentés történt Romániával kapcsolatban? Gyöngyösi János külügyminiszter: Legmagasabb helyről történt kijelentés, hogy a román fegyverszünet alapot nyújt Magyarország számára a területi igényeknek a békeértekezleten való felvetésére.9 Molotov és Dekazanov is egyaránt azt tanácsolták, hogy próbáljunk meg Romániával közvetlen tárgyalásokat kezdeményezni. Ez meg is történt, de kísérletünk visszautasításra talált. Révai József: Nem csigáztuk fel akkor kissé túlságosan a közvéleményt? Gyöngyösi János: Itt talán valóban történt a miniszterelnök úr részéről egy kissé túldimenzionált méretű kijelentés. Ez azonban érthető volt akkor, amikor moszkvai utunkról jöttünk haza, közvetlenül azután, hogy tudomásunkra jutott, a Szovjetnek nincs kifogása a határok megváltoztatása ellen. Hozzá kell tennem, én magam a nyilvánosság felé óvatosabb voltam ugyan, de lényegében ugyanazt mondtam. A külügyminiszteri értekezlet után kialakult szovjet álláspontról nem áll módomban a a bizottságot tájékoztatni, mert erről nem tudtam információkat szerezni. A párizsi értekezlet alatt még a magyar ügyben történt döntés előtt felkerestem Puskin követet és kértem, hogy szeretnék Molotowal találkozni. Kérésem pár nap múlva tárgytalanná vált, mert megtörtént az ismeretes döntés.1 0 Saláta Kálmán: Nem volna célszerű ezt valamilyen közlemény formájában a nyilvánosságra hozni, mert ez a döntés nagyon nyugtalanítja a közhangulatot? Gyöngyösi János külügyminiszter: Informátorunkat hoznánk kényes helyzetbe. Bölöni György: A miniszterelnök tegnapi beszéde után nem tudom célszerű volna-e a publikálás. Révai József: A tervezett washingtoni út előtt valóban nem volna célszerű. Másrészt a magyar közvéleményben el fogják terjeszteni, hogy Molotov ellenünk tett, míg Amerika és Anglia támogatni akartak. Vigyáznunk kell, nehogy hamis néphangulatot keltsünk.
