Századok – 1993
Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781
DOKUMENTUMOK 793 Az angliai és az amerikai út előtt is huzavonát tapasztalunk. A közvélemény egy része azt hiszi, hogy ez az út az utolsó és az igazi reménység. Gyöngyösi János külügyminiszter: Erről a tervezett útról is fogunk felvilágosítással szolgálni. Az angol álláspontot nem ismerem ügyünkben, mert az angol diplomácia zárkózott. Az amerikaiak és a franciák tekintetében más a helyzet. Bidault francia külügyminiszter párizsi követünk előtt sajnálkozásának adott kifejezést, hogy az erdélyi határkiigazítás kérdésében semmi eredményre nem sikerült jutnunk, hiszen Londonban még az elmúlt év szeptemberében éppen ó vetette fel az erdélyi kérdést a nagyhatalmak előtt. Élére állítani azonban a dolgokat nem célszerű — mondotta —, mert a nagyhatalmak között más kérdésekben igen nagy ellentétek vannak. A francia külügyminiszternek ez az utóbbi állítása egyezik Szegedy-Maszák washingtoni követünk közlésével, mely szerint a magyar ügy, sajnos, nagyon is eltörpül a többi kérdések mellett. Amerikai informátorunk szerint nem végleges a döntés, mert az csak az érdekelt kormányok meghallgatása után fog megszületni. Véleményem szerint azonban csak kisebb határkiigazításokat remélhetünk. Itt említem meg, hogy Szekfű követ Moszkvában beszélt az ottani román követtel s utóbbi úgy tudja, hogy szó lehet bizonyos kisebb határkiigazításról. A Millerand-féle kísérőlevélben említett 16 faluról volna eszerint szó az Érmelléken. Ezt az ajánlatot Apponyi annak idején visszautasította. Révai József: Ez bizony nekünk se kellene. Gyöngyösi János külügyminiszter: Amerikai informátorunk szerint a hivatalos amerikai álláspont az emberi jogoknak a békeszerződésekbe való felvételét kívánja. Ez áll elsősorban a kisebbségvédelemre. Mindenkinek az állampolgársága lakóhelyéhez igazodjék, tehát ne lehessen kiutasítani senkit azon a címen, hogy az illető más államnak az állampolgára. Kiterjed az amerikai tervezet az oktatási és a kulturális szabadságra is, benne foglaltatik a dunai hajózás szabadsága, amelyhez az amerikaiak ragaszkodnak. Szerepelnek még ebben a tervezetben a jóvátételnek, a gazdasági tanácsadóbizottságoknak és az elhurcolt javak visszaadásának kérdései is. Ha a békeértekezlet elhúzódnék vagy nem járna eredménnyel, akkor az amerikaiak a fegyverszüneti szerződések revízióját fogják javasolni. Saláta Kálmán: McCartney lemondásával kapcsolatban Bede követ jelentett-e valamit?11 Gyöngyösi János külügyminiszter: Azonnal jelentette, hogy a párizsi döntés után közvetlenül lemondott. A miniszterelnök úr tervezett londoni útját illetően bejelenthetem, hogy ez halasztást szenved. Bede hazautazása is ezzel függ össze. A jelenlegi helyzetben a londoni utat külképviseletünk nem tartja időszerűnek. Maguk az angolok ezt nem fogalmazzák meg ilyen szigorúan, azonban közölték, hogy a győzelmi ünnepségek előkészületei miatt csak 11-ike után van módjukban fogadni a magyar delegációt és tekintettel arra, hogy 17-én már kezdődik az újabb értekezlet Párizsban, lehetséges, hogy Bevin a magyar küldöttség érkezésekor már nem is lesz Londonban. A másik ok pedig az, hogy a miniszterelnök úr bizonyos okokból megkérdezte, hogy az angol kormány vendégének tekintheti-e magát Londonban; erre a kérdésre nemleges választ kaptunk. Tehát nem vendégnek, hanem meghívottnak tekintik.
