Századok – 1993
Közlemények - Somogyi Éva: A közös kormány 1867–1907 I/70
76 SOMOGYI ÉVA Goluchowski fejtegetéseihez ugyan azt a zárójeles megjegyzést fűzhetjük, hogy azért Andrássyt magát is foglalkoztatta, a „közös kormány" problémája és 1876-ban éppen egy közös minisztertanácson azt mondotta: „kétséges, hogy a közös miniszterek testületileg kormányt alkotnak-e".3 7 Abban azonban egyetérthetünk Goluchowskival, hogy Andrássyt jogforrásként tekinthetjük — mint tekintették az egykorúak is —, hiszen ha valaki, б biztosan ismerte és vállalta a 67-es törvényeknek nemcsak a szövegét, hanem a szellemét is. 1904 nyarán Thallóczy Lajos közös pénzügyminisztériumi osztályfőnök külügyminisztériumi kollégájával Müller Lászlóval konzultálva próbálta meg a közös kormány fogalmát tisztázni. És a két magyar osztályfőnök Goluchowskiéval éppen ellentétes következtetésre jutott: ,A mi felfogásunk azt vallja, hogy kabinetiről szó sincsen. Éppen ezen magyarázat alapján áll az, hogy az egyik miniszter elbocsátása, vagy eltávozása nem függ az elnök akaratától, mint az a parlamenti kormányoknál van uzusban..."38 Azt gondolom, nincsen értelme az egykorúak elvi vitáját tovább folytatni arról, hogy a három közös miniszter együttesen kormányt alkotott-e vagy sem. Az azonban lényegesnek látszik, hogy hogyan alakult a gyakorlat, hogy a három közös miniszter kormányként működött-e. 1867 decemberében létrejött a közös kormány és megtartotta első ülését. Hogy itt valami új kezdődött, annak egyetlen jele: újra kezdik számozni a minisztertanácsi jegyzőkönyveket. Az 1. sz. „Reichsministerrat" a katonai költségvetést tárgyalja, s a szigorúan tárgyszerű tanácskozáson a költségvetés egyes tételein túl, semmi egyébről nem esik szó39 . Amikor 1870-ben Becke halálát követően az uralkodó Lónyayt kinevezte közös pénzügyminiszternek, Beust meghívta Kuhnt „most, hogy a kormány teljessé vált" „a közös minisztertanács első ülésére".40 Ám magán a minisztertanácson a változásról nem szólt.4 1 Az Andrássy elnökletével tartott első minisztertanácson nem' ogy új közös kormány alakult volna, hanem a másik két közös miniszter meg sem elent. Andrássy a két országos kormány tagjaival beszélte meg a külpolitikai vonatk jzású folyó ügyeket.4 2 1879 őszén a császár elnöklete alatt tárgyalják az aktuális költségvetést, szeptemberben még Andrássy a közös minisztertanács elnöke, a következő október 13-i konferencia idején Haymerle. A császár megnyitja a konferenciát: tételenként fogjuk tárgyalni a költségvetést és átadja a szót Haymerlének.4 3 A minisztertanácson egyetlen szó sem hangzik el a bekövetkezett változásról, hogy a külügyminisztérium költségvetését még egy másik miniszter állította össze. A Goluchowski elnöklete alatt tartott első minisztertanács viszont jellegében tér el a korábbiaktól.4 4 Itt a közös külügyminiszter elvi nyilatkozatot, politikai programot fogalmazott, amit a résztvevők néma főhajtással vettek tudomásul. Ismeretes, hogy Kálnoky felmentésére és Goluchowski kinevezésére egy közjogi konfliktus okán került sor. Bánffy magyar miniszterelnök bizonyos önállósággal járt el Agliardi pápai nuncius tevékenységének visszautasításában, hogy ezzel kényszerítse Kálnokyt hasonló lépés megtételére. Az ügy Kálnokyt nem annyira konkrét diplomáciai tartalma miatt aggasztotta^Úgy látta, hogy a magyar miniszterelnök a Ballhausplatzra akarja erőltetni a maga álláspontját, hogy a magyar miniszterelnökkel való konfliktusában a birodalom alapvető problémája jut kifejezésre: hogy a közös miniszter parlamenti
