Századok – 1993

Közlemények - Somogyi Éva: A közös kormány 1867–1907 I/70

A KÖZÖS KORMÁNY 1867-1907 75 ellenzék és a kormánypárt részéről egyaránt). Ezért azt javasolta, hogy magyar vonatkozásban tekintsenek el a „birodalmi" miniszterek és a „birodalmi" minisztérium kifejezés használatától.3

2 Közjogi akadékoskodás volt magyar részről a „Reichsministerium" elleni tiltakozás, presztízs védelem? Az is - de főképp a kiegyezésben rejlő kompromisszum be nem vallása. A másik fél a magyarokéhoz hasonló presztízs okokból ragaszkodott a „Reich" kifejezéshez. Nem szép dolog - mondotta Auersperg herceg osztrák miniszterelnök, (akit szintén meghívtak a magyar delegációs interpellációt tárgyaló közös minisztertanácsra), hogy a magyarok „a törvénynek minden szavából törvényt csinálnak". Azt teszik, amit tőlünk rossz néven vesznek, figyelmen kívül hagyják a mi törvényeinket, Ausztriáról úgy beszélnek a „többi tartomány", és csodálkoznak, ha ez számunkra megalázó és sérelmes.33

A minisztertanács végül is Andrássy javaslatát fogadja el. És majd évtizedeken át az a gyakorlat dívik, hogy az uralkodó és a közös minisztériumok iratai, ha magyar hatóságokhoz expediálják őket a „gemeinsame", ha osztrákhoz vagy közöshöz „Reichs-" kifejezést használják. Az uralkodó a külügyminisztert még 1895-ben is, a hadügyminisztert 1906-ig „Reichsminister"-ként nevezi ki.34 Az a vita, hogy a három közös miniszter együttesen kormányt alkot-e, a századvég közjogi harcaiban újult erővel tör felszínre.3

5

1 898 augusztusában Bánffy magyar miniszterelnök figyelmezteti Goluchowski külügyminisztert, hogy a német Külügyi Hivatal által egy jegyzékben használt kifejezés „k.u.k. österreichisch-ungarische Regierung" nem helyes, mert ilyen kormány nem létezik. Goluchowski, a közös minisztertanács elnöke a magyar miniszter óvását elutasítja. „Nem akarok belebocsátkozni egy teljesen teoretikus tudományos vitába arról, hogy mint jelent a 'kormány' szó — írja — annál kevésbé, mert a Nagyméltóságod által felvetett kérdésnek érdemben nem tulajdonítok túl nagy jelentőséget. Mivel a közös minisztériumok állását, teendőit és hatáskörét a törvények oly pontosan meghatározzák, hogy aligha feltételezhető, hogy ezt a hatáskört bővíti, vagy módosítja, ha a Monarchia közös ügyeit irányító orgánum számára az eddigi elnevezést, „osztrák-magyar kormány" használjuk, amint a közös kormány hatáskörét nem szűkítené, ha a 'kormány' szó helyett egy másik elnevezést választanánk, amit azonban először ki kellene találni."3

6 Ha akadékoskodni akarnánk, filológiai elemzésnek vethetnénk alá Goluchowski átiratát és mondhatnánk, hogy Goluchowski is „die Stellung, die Agenden sowie der Wirkungskreis der gemeinsamen Ministerien"-ről beszél, vagyis közös miniszterekről és Bánffynak éppen az volt a gondja, hogy a közös miniszterek együttesen kormányt nem alkotnak. De ne ragadjunk bele az egykorú sérelmi vitába! Konstatáljuk csupán, hogy Goluchowski ebben a fogalmakat tisztázó írásában a „közös miniszterek" és a „közös kormány" kifejezést szinonimaként használja. És azt hangsúlyozza, hogy a közös kormány kifejezés ellen Andrássy, sem mint magyar miniszterelnök, sem mint a közös minisztertanács elnöke nem emelt kifogást. A delegációkhoz intézett leiratban rendszeresen a „közös kormány" kifejezés szerepelt, holott azok mindig a miniszterelnök közreműködésével készültek, s a delegációs naplóban „a közös kormány részéről jelen voltak" kitétel áll. Indokolatlan volna és rossz hatást keltene, ha a sok éves gyakorlattal ok nélkül szakítanánk.