Századok – 1993

Dokumentumok - Gergely Jenő: A Demokrata Néppárt „igazoló jelentése” a Mindszenty József bíboros hercegprímással keletkezett konfliktusáról V–VI/761

774 DOKUMENTUMOK tosíthatta volna. A legjobb úton volt, hogy a mai körülmények között is kibontakozhassék és az annyi csábításnak kitett katolikus agrár ifjúságot a jó úton megtartani segítsen, amikor a Hercegprímás Úr által történt elmarasztalása5

4

a Kalot világnézeti és társadalmi ellenlábasaiban azt a gyanút erősítette meg, hogy ez a katolikus szervezet előbb-utóbb a Hercegprímás Úr politikai taktikájának útjaira kényszeríttetik, éppen ezért, mert mint katolikus szervezet a Hercegprímás Úr akaratának engedelmes politikai eszközévé válhat. A Kalot ellenfelei ennek elébevágandó s eme gyanú alapján elérkezettnek látták az időt és felhasználták az alkalmat ennek a nagy katolikus egyesületnek megszüntetésére,55

amelynek elvesztése nemcsak hosszú katolikus szervező munka eredményét teszi kétségessé, hanem ma még felmérhetetlen kárral sújtja az amúgyis nehéz sorsú magyar katolicizmust, óeminenciájának a Kalot-tal szemben elfoglalt e konkludens5

6

tények teremtése révén ország világ előtt kinyilvánított álláspontja a legnyomósabb érv azok kezében, akik azt állítják, hogy Oeminenciája politikájának lényege a teljes elutasítás a mai magyar demokráciával szemben és a teljes elzárkózás a modus vivenditól.57

Hiszen — mondják ezek — a Kalot nem adott fel semmit sem katolikus, sem a maga sajátos elveiből és csak a legminimálisabb együttműködést jelentő egyesületi koalícióra vállalkozott, mindenesetre jóval kevesebbre, mint azok a katolikus mozgalmak, amelyek nyugaton a kommunistákkal, vagy a szociáldemokratákkal valaminő egyesületi, vagy politikai koalíciót alkotnak5

8

Azt a taktikát, amely ilyen okból kiszolgáltatja a Kalot-ot az ő világnézeti ellenfeleinek, mi követni nem tudjuk. E véleményünknek — éppen az egyházi tekintély iránti tiszteletből — mindezideig nyilvánosan még kifejezést nem adtunk, de Nagyméltóságod előtt, akit őszintén akarunk tájékoztatni, ezt a lelkiismereti vallomást elhallgatni nem kívánjuk, annál kevésbé, minthogy tudjuk, hogy óeminenciája a Kalot-nak elítélt útját velünk hozta kapcsolatba, minket a félreértésre okot adó „haladó katolikusokként" jelölve meg,5

9

aminek egyébként sem írásban, sem szóban soha nem neveztük magunkat. A katolikumnak, mint hit és erkölcsi normarendszernek változatlan állandóságát valljuk — viszont valljuk azt is, hogy a katolikus politika viszonylataiban éppúgy lehet konzervatív, mint ahogy szabad, sőt kell haladó álláspontról beszélni. Egyébként — nehogy félreértés essék — külpolitikai programunk világossá tétele érdekében az 1945. szeptember 25-i programbeszédből6

0

idézzük a következőket: „Külpolitikánk immár évszázados parancsa, hogy puszta létünk legfőbb érdekének józanul alá kell rendelnünk mikénti létezésünk részletkérdéseit. (26. old.) Államunk függetlensége az a legfőbb cél, amelyhez minden más cél, csak az eszköz viszonylatában áll... Minden politikának, amely még meg akarja érdemelni a magyar nevet, a független magyar államiság teljességére kell törekednie. Mindnyájunknak érzékeny éberséggel kell őrködnünk azon, hogy köztudatunkban a független államiság teljességének eszményi képe és igénye el ne halványodjék. (11-12. old.) Nemzeti jellemünket tagadnók meg tehát, ha nem törekednénk minden törvényes eszközzel és minden józan lehetőség felhasználásával arra, hogy a magyar állam függetlenségének teljessége minél előbb helyreálljon. Becsületes nyíltsággal és minden hátsó gondolat nélkül meg kell mondanunk, hogy jóllehet a fégyverszüneti kérelem teljesítésének következtében államiságunk nem veszett teljesen oda a háború következ-