Századok – 1993

Dokumentumok - Gergely Jenő: A Demokrata Néppárt „igazoló jelentése” a Mindszenty József bíboros hercegprímással keletkezett konfliktusáról V–VI/761

DOKUMENTUMOK 773 III. A Néppárt és a forradalmi jellegű változás Azt a forradalmi jellegű változást, amely Magyarország életében a náci-nyilas uralom letörése nyomán bekövetkezett és amely még most sem tekinthető teljesen lezárt folyamatnak, mi az alapvető és befejezett tények figyelembevétele nélkül meg­ítélni hajlandók nem vagyunk.4 4 Ilyen alapvető tények: a külpolitikában az a tény, hogy a Szovjetunió ma az európai kontinens legnagyobb hatalma, egyben törté­netünk során elsőízben közvetlen szomszédunk és sorsunk egyik igen jelentős kül­politikai tényezője lett, ugyanekkor a világ sorsát eldöntő nagyhatalmak egyike, miért is vele a modus vivendit45 keresni és megtalálni sarkalatos magyar feladat;4 6 — a belpolitikában pedig az a tény, hogy országunk gazdasági szerkezetében gyökeres változás történt, társadalmi szervezetünk és politikai életünk szintén gyökeres átala­kulásban van, s ezért a hazánkban lezajlott, még be nem fejezett, forradalmi jellegű belső átalakulásnak értelmét, értékét és történelmi jelentőségét nem vagyunk hajlandók kizárólag, vagy elsősorban azokkal a hibákkal, bűnökkel és betegségekkel — legyenek bármily nagyok — mérni, amelyeknek szemrevételezésére a szenvedő társadalom természetesen elsősorban mutat hajlandóságot.47 Aki semmit sem tesz annak a látszatnak eloszlatására, jóllehet ez a látszat egyre erősödik, mintha nem helyeselné, hogy a magyarság a Szovjetunióval külpolitikai modus vivendit keressen és találjon — annak politikáját és politikai taktikáját nem helyeselhetjük, sőt a helyeslés látszatát is el kell hárítani magunktól. Érdemes itt felemlítenünk, hogy Őszentsége XII. Pius, ama sajtóhangok után, amelyek a Szov­jetunió ellen intézett német támadó háború helyeslésével vádolták, az első adandó alkalommal személyesen és határozottan jelentette ki, hogy ő a Szovjet elleni háborút sohasem helyeselte, ellenben minden igazságtalan és támadó háborút elítélt.48 Őszentsége tehát egy, Róma és Moszkva viszonylatát érintő kérdésben gyors nyilat­kozattal vágott elébe annak, hogy egy vád az igazság látszatába öltözködhessék s hogy egy felröppentett hír a hosszú cáfolatlanság miatt nehezen kiirtható hiedelemmé vál­hasson. Aki nem lép fel ama látszat, vagy ráfogás ellen, hogy a magyar demokrácia értelmét, értékét és történeti jelentőségét kizárólag vagy elsősorban a mai rendszer hibáival, bűneivel és betegségeivel méri, annak politikájával és politikai taktikájával magunkat azonosítani nem tudjuk, s ez azonosítás látszatát is el kívánjuk kerülni. Itt illő tisztelettel, de őszintén meg kell mondanunk, hogy a Hercegprímás Úr Őeminenciájának politikai taktikáját — éppen a fentebb említett látszatok miatt — nem tudjuk magunkévá tenni.4 9 Különösen erre az álláspontra kellett jutnunk, ami­kor láttuk Őeminenciájának a Kalot-tal (sic!) szemben elfoglalt álláspontját,5 0 s ta­pasztalnunk kellett a tendenciát mindazoknak az egyházi személyeknek a közéleti tevékenységből való kikapcsolására, akikről feltételezhető volt, hogy politikánk alap­elveivel egyetérthetnek.51 A Kalot Közép-európa legjobb, legnagyobb katolikus agrár szervezete, a világegyházban általánosan ismert és a Szentszék által az Osservatore Romano és a Vatikáni Rádió útján többízben nagy elismerésben részesült mozga­lom,52 Magyarországnak pedig legélőbb és legnagyobb katolikus társadalmi szerve­zete volt; katolikus elveiből semmit fel nem adott; a magyar demokrácia mai körül­ményei között kereste a modus vivendit, minthogy életbenmaradása és működése jelentős magyar és katolikus érdek; a Miot-ba való belépése53 nélkül létét nem biz-

Next

/
Thumbnails
Contents