Századok – 1993
Dokumentumok - Gergely Jenő: A Demokrata Néppárt „igazoló jelentése” a Mindszenty József bíboros hercegprímással keletkezett konfliktusáról V–VI/761
768 DOKUMENTUMOK mazását, s gondot fordít a katolicizmus időszerű érdekeinek politikai védelmére is, akkor az a párt katolikus jellegű, akár hordja nevében a katolikus jelzőt, akár nem. E mérce alatt a Néppárt keresztény és katolikus párt. Programunk, amelyet nyilvánosságra hoztunk1 9 és Barankovics Istvánnak programunkat bizonyos részleteiben értelmező, előbb említett beszéde a többi között a következőket tartalmazza: „mi politikánk gerincévé azokat az erkölcsi elveket tesszük, amelyek a természetjogból és az evangéliumból következnek. (4. old.) A néppárt a természetjog érvényesítésében látja elvi programját. (9. old.) A természetjogban jelölte meg XI. és XII. Pius pápa a nemzetközi és a belső állami élet helyes szabályozásának kánonját. (10. old.) A természetjog a nemzetközi élet legfőbb szabályozóját az emberiség egyetemes közjavában, a szeretetben és az igazságosságban jelöli meg. (10. old.) Az állam és az egyén viszonylatában pedig azt az útmutatást adja a természetjog, hogy az államot az egyénnel szemben feltétlenül köti az emberi személyiség tisztelete, viszont az egyént ugyanilyen nyomatékkal köti az állammal szemben a közjó szolgálatának feltétlen parancsa. (10. old.) Az állam kötelessége tiszteletben tartani és tartatni az emberi természet lényegi azonosságán nyugvó egyenlőséget, amelytől elválaszthatatlan az, hogy minden embernek vannak olyan személyes szabadságjogai, amelyeket sem az állam, sem más földi közület törvényes ok nélkül el nem kobozhat. Ilyen jogok pl. az élethez, a megélhetéshez, a házasodáshoz, a nemzetiséghez, a tulajdonhoz, a becsülethez, a tanuláshoz, a szólásszabadsághoz, a vallás szabad gyakorlatához való jogok, amelyekkel kapcsolatban az államnak egy kötelessége van, hogy megvalósulási formáikat a közjó és az igazságosság szellemében meghatározza, illetve elősegítse." (10-11. old.)20 A demokráciáról — jóllehet akkor még XII. Piusnak 1944. évi karácsonyi rádiószózatát2 1 nem ismertük — e szózat szellemében, tehát katolikus konszenzussal vallottuk: ,A demokrácia a mi szemünkben az a kormányforma, amelyben választottjai útján maga a nép hozza a törvényeket és hatékony szervek és alkalmas eszközök útján maga a nép ellenőrzi a törvényhozó és végrehajtó hatalmat, hogy ezek se az isteni törvényeket, se a természetjogot, se az írott törvényeket meg ne sértsék. Ebben a demokráciában a többség kormányoz ugyan, de a kisebbségnek mindig megmarad a szabad vélemény-nyilvánítási és szervezkedési joga, hogy a törvényes eszközök felhasználásával többséggé nőhessen. A mi meggyőződésünk szerint nem lehet demokráciáról beszélni ott, ahol a többség elnyomja a kisebbséget, mégkevésbé ott, ahol a kisebbség uralkodik a többségen. A demokrácia sem a megfélemlítés, sem a terror eszközeit nem alkalmazhatja, mert abban a pillanatban nyílt, vagy palástolt diktatúrává változik. (13. old.) A demokrácia csak elvileg jelentheti azt, hogy a formailag jogosultak, vagy képesítettek közül bárkit kijelölhet a nép a közügyek intézésére. A demokráciának, ha jól akar működni, azt kell jelentenie, hogy a nép tényleg csak azok közül az értelmi és erkölcsi súllyal bíró polgárok közül választja ki a közügyek intézőit, akik a közügy intézésének képességével bírnak, jóllehet elvileg és formai jog szempontjából a nép másokat is kijelölhetne. (13-14. old.) ... csak nemes erkölcsű és művelt értelmű népek képesek a legnehezebb politikai feladatra; önmaguk sikeres elkormányzására, ami a demokráciának lényegi tartalma. Szükséges tehát a valódi demokráciában, hogy a nép tisztelje a szellemi és erkölcsi értékeket, s hogy meg
