Századok – 1993

Közlemények - Barta Róbert: A brit Konzervatyv Párt az 1920-as években V–VI/706

A BRIT KONZERVATÍV PÁRT AZ 1920-AS ÉVEKBEN 715 ban a Christ Church, New, Magdalen, Balliol és a University College-okból érkeztek, míg Cambridge esetében fóleg a Trinity, King's és a Trinity Hall-ban végzettek tették ki a legnagyobb arányt. Anglia más egyetemeit figyelembe véve, a képviselők kisebb csoportja a londoni, manchesteri, liverpooli, leedsi, durhami egyetemeken végzett, a négy nagyobb skót egyetem (Edinburgh, Glasgow, St. Andrew's Dundee) 62 politikussal „büszkélkedhetett", míg 32-en végeztek ír egyetemeken (Trinity College-Dublin, Queen's College-Belfast); külföldi egyetemi diplomával pedig mintegy két tucat képviselő rendelkezett. Érdekes, hogy majdnem 100 volt azoknak a politikusoknak a száma, akik katonai, illetve mezőgazdasági jellegű felsőoktatásban részesültek (Royal Military College (Sandhurst), Royal Military Academy (Woolwich), Royal Agricultural College of Cirencester. 46 képviselő egynél több egyetemi diplomával rendelkezett. A két világháború közötti konzervatív parlamenti képviselők soraiban, habár kismértékben, de csökkent a public school-t és az oxfordi, illetve a cambridge-i egyetemet végzettek száma s ezzel párhuzamosan növekedett a másfajta, „kevésbé előkelő" iskolázottsági háttérrel rendelkező politikusoké.31 Vallási hovatartozásuk szerint, a vizsgált több mint ezer képviselő nagy része természetesen az anglikán egyházhoz tartozott és összesen körülbelül 200-an vallották magukat más vallásúaknak, közülük a legnépesebb csoportot a római katolikusok tették ki (40), aztán következtek a Wales-i metodista egyház követői (20), a zsidók (11), a presbiteriánusok (7) és egyéb kisebb egyházak tagjai.3

2 A képviselők foglalkozási kategóriáit elemezve, a kép jóval összetettebb és sokrétűbb. A legfőbb problémát az okozza, hogy nagyon sok olyan politikus volt, akik jelentős földbirtokokkal rendelkeztek, de emellett számottevő pénzügyi, kereskedelmi, ipari érdekeltségeik is voltak. Ugyanígy, sokan vallották magukat szellemi foglalkozásúaknak (professionals) emellett földbirtokkal is rendelkeztek. Általában az állami hivatalnokok, katonatisztek is kötődtek valamilyen formában a mezőgazdasághoz, vagy az ipari, kereskedelmi, pénzügyi élethez. Ezért talán szerencsésebb nagyobb kategóriákat felállítani és ezeken belül könnyebb lehet a különbségtétel. Az első ilyen csoport azokat a képviselőket jelenti, akik többé-kevésbé a földtulajdonláshoz kapcsolták egzisztenciájukat és tevékenységüket. Az összes vizsgált politikus közül 67 volt, aki 1883-ban 2 ezer acre-nál (kb. 1400 hold) nagyobb földbirtokot örökölt, vagyis nagybirtokosnak számított. De összességében 200-nál valamivel több képviselő tartozott ide, azok tehát, akik nagyrészt földbirtokaikból éltek.3

3 A második nagyobb kategóriába a tisztviselők, katonatisztek tartoztak; összlétszámuk megközelítette az előző csoportét. Itt a legnépesebb kategóriát a szárazföldi haderő rendes, vagy. nyugállományú tisztjei jelentették, ezután következtek a flotta, majd a légierő tisztjei (ez utóbbi kategóriába csak 3 képviselő tartozott, lévén ez egy új fegyvernem). A mintegy háromtucatnyi polgári alkalmazott a diplomáciával foglalkozókat (nagyrészt arisztokraták) és a központi kormányzati (Whitehall) illetve a birodalom más részein szolgálatot teljesítő kormányzati tisztviselőket jelentette. Az értelmiségi foglalkozásúak legnagyobb létszámú csoportját a jogi pályán dolgozók alkották (ügyvédek-barristers (227) — közülük 51-en képviselőségük ideje alatt nem praktizáltak; védőügyvédek (27) — érdekes módon nagyrészük skót és 50