Századok – 1993
Közlemények - Barta Róbert: A brit Konzervatyv Párt az 1920-as években V–VI/706
714 BARTA RÓBERT tekintve is elsősorban a Képviselőház (House of Commons) tagjai jöhetnek szóba, hiszen a Lordok Házában mindvégig érvényesült az arisztokrata túlsúly. A képviselők társadalmi összetételének a vizsgálatát az alábbi szempontok alapján érdemes elvégezni: vizsgálni kell a konzervatív párti parlamenti képviselők családi hátterét, korukat, vallási hovatartozásukat, iskolai végzettségüket (középiskola, egyetem) és foglalkozásukat, tevékenységi körüket. McEwen munkájában 1195 konzervatív parlamenti képviselőt vizsgál, akik 1914-től 1939-ig voltak tagjai a parlamentnek.27 Ezek közül több mint két tucat olyan képviselő volt, akiknek családja már a Tudor- és a Stuart-ház idején is politikai szerepet vállalt. Az összes vizsgált képviselők 17,3%-át adták azok, akik kimutathatóan arisztokrata származásúak voltak. Ezek közül 179 olyan képviselő volt, akiknek szülei, nagyszülei a 19. században a nagybirtokos arisztokráciához tartoztak. Családi hátterüket tekintve, 56-an anglikán lelkészek leszármazottai voltak, 83-an pedig katonai, állami szolgálatot jelöltek meg az apa foglalkozásaként (hadsereg, tengerészet). 17 képviselő az anglikán egyházon kívüli, más háttérrel rendelkezett (skót egyház, ír- és kanadai presbiteriánus, wales-i egyház, zsidó, stb.).2 8 Több mint 50-en olyan szülők gyermekei voltak, akik az igazságszolgáltatásban dolgoztak, kisebb számban szerepeltek a tanárok, egyetemi oktatók, diplomaták, orvosok leszármazottai (kevesebb mint 50-en). A képviselők közül csak 7-en jelölték meg családi hátterükként azt, hogy munkás, míg viszonylag nagy önálló csoportot jelentettek az üzleti tevékenységgel foglalkozók leszármazottai (sons of businessmen — 119 képviselő).29 A családi hátteret vizsgálva megállapítható, hogy a legnépesebb kategória az arisztokrata, földbirtokos, vidéki birtokos (county gentleman), katonatiszti ősökkel rendelkezők csoportja; ez nyilvánvalóan a párt 19. századi összetételére is utal. Szorosan ezután következnek az üzleti életben tevékenykedő családok leszármazottai, majd a sort az ún. értelmiségi foglalkozású (ügyvéd, ügyé sz, orvos, tanár stb.) apák gyermekei zárják. Az életkort tekintve, a konzervatív parlamenti képviselők átlagéletkora 1939. szeptemberében 51 év és 6 hónap volt, míg 1914. augusztusában 50 év és hét hónap; az elöregedés folyamata tehát viszonylag lassú volt. A korosztályokat tekintve sincs különösebben nagy anomália, a legnépesebb korcsoport (40-49 évesig) 28,8%-kal, a 30-39 évesig 26,8%-kal, míg a legidősebbek (70-79 évesig) 0,6%-kal képviseltették magukat. Érdekes tény, hogy a legfiatalabbak (21-29 évesig) számaránya is viszonylag magas, 13,5% volt. Megállapítható, hogy a képviselők 69,1 %-a 50 évesnél fiatalabb volt, ami összevetve a magyar kormánypárt korszakbeli parlamenti képviselőinek korösszetételével, nagyon kedvező.3 0 Az iskolázottságot vizsgálva szembetűnő, hogy a képviselők több mint fele (54,7%-uk) jónevű középiskolákban végzett (Eton, Harrow, Rugby, Winchester, Malborough, Charterhouse), s e csoport 3/5-e a négy leghíresebb középiskola (public schools) Eton, Harrow, Rugby és Winchester diákja volt. A képviselők nagy része angol középiskolákba járt, kisebb részük magánoktatásban részesült (arisztokraták) míg egy másik csoport Skóciában, Írországban, különféle európai országokban és a brit domíniumokon járta iskoláit. Még jellemzőbb a kép az egyetemi végzettséget tekintve. Az összes vizsgált konzervatív parlamenti képviselő 39,6/-a a két leghíresebb egyetemről (Cambridge, Oxford) került ki. Ezen belül is az oxfordiak elsősor-
