Századok – 1993

Tanulmányok - Urbán Aladár: Kossuth és Görgey 1848 őszén I/37

60 URBÁN ALADÁR szerveznie, s élére egy jó parancsnokot — „például Görgeyt" — állítani. Emögött a nyilatkozat mögött már felsejlik Görgey ezredesi kinevezésének gondolata, ami másnap be is következett. Pázmándy kijelentéséből arra is következtethetünk, hogy Görgey Nyitra tájékán történő alkalmazása Pázmándy ötlete volt. Tény, hogy Kossuth érzékelhető érdeklődése ellenére sem Görgey október 7-i kinevezését, sem a hozzá intézett aznapi levelet nem írta alá. Pedig visszatérve toborzóútjáról október 7-én már bekapcsolódott az országgyűlés munkájába, hiszen délelőtt ott nagy beszédet tartott. Igaz, ez Récsey Ádám törvénytelen miniszterelnöki kinevezésével, az országgyűlésnek a király által elrendelt feloszlatásával és a kapcsolódó kérdésekkel foglalkozott. Az aznapi esti ülésre pedig Kossuth fogalmazta meg a fontos határozatot, így nem vett részt a Bizottmány délutáni ülésén, ahol — mint másnap erre Pázmándy utalt — Görgey ezredesi kinevezése megtörtént.39 Görgey előléptetése tehát Kossuth feltételezett tudtával, de részvétele nélkül történt. Ez nyilván érvényes a két újsütetű ezredes további alkalmazását illetően is, amelynek során Perczelnek Móga mellett, míg Görgeynek egy új sereg élén túl a Dunán szántak szerepet. A már említett október 7-i Görgeynek szóló levél befejezése tudtára adta, hogy a főtáborba nem annyira Perczel csapataira, mint „személyes jelenlétére" van szükség. Nem kétséges, hogy Görgey megértette: Móga mellé Perczeit szándékoznak küldeni. Mivel saját serege, ha a népfelkelés hazatér, valójában jelentéktelen, így nem csodálkozhatott, amikor október 8-án Kossuth arra utasította, hogy a Csepel-sziget védelmére rendelkezésére bocsátott néhány ágyút adja át a frissen kinevezett Gáspár András huszárőrnagynak. A fordulat október 9-én következett be, amikor egyrészt Perczel Mógától vett rendeletre hivatkozva Görgeytől minden erőt — kivéve a Szolnokról hozott zászlóaljat — elvont, s bejelentette, hogy megindul „az ellenség visszavonulási tájai felé". Ugyanezen a napon Kossuth levelet intézett Görgeyhez, amelyben közli, hogy Perczeit Móga Veszprém felé rendelte, s egyben kijelentette, hogy seregében nincsen szükség Perczel csapataira. Kossuth egyidejűleg utasította Görgeyt, hogy „azon eszmének kivitele iránt, mely bennünket jelenleg foglalkoztat, Önnel személyesen érintkezhessünk" — csapatairól lehetőleg intézkedve — „körünkbe siessen". Görgey nyilván felfogta, hogy nagyfontosságú ügyről lehet szó, mivel Kossuth a már általa aláírt levél végére még a következő mondatot írta: „Siessen ön maga a lehető leggyorsabban velünk értekezni." (Kiemelés az eredetiben.) Kossuth utóirata azt hangsúlyozta még egyszer, hogy a rendelkezésére álló katonai erő nélkül, csak magát Görgeyt várja.40 Görgey emlékezései szerint október 11-én hajnalban Adonyból hajóval érkezett Pestre és még aznap sor került a Kossuthtal folytatott bizalmas megbeszélésre. Ennek részleteit csak Görgey emlékirataiból ismerjük. Lényege, hogy Kossuth együtt fogadta őt egy frissen kinevezett ezredes társával, s új tábornokok kinevezésének szükségességéről beszélt. Kossuth honvéd törzstisztekből akart egyeseket tábornokká előléptetni, ami ellen — íija Görgey — társa mint a sorezredi törzstisztekre sértő és elidegenítő lépés ellen tiltakozott. Ehhez a nézethez Görgey is csatlakozott. Kossuth ekkor tábornoki kinevezésre alkalmas törzstisztek nevét kérte. A másik ezredes említett ilyeneket, Görgey — mondja emlékezéseiben — kijelentette, hogy ő nem ismeri Móga seregét. Ezt követően a meg nem neyezett ezredes eltávozott, s Kossuth rátért a témára, amiért Görgeyt sietve Pestre rendelte.41