Századok – 1993

Folyóiratszemle - West; Philip: A koreai háború értelmezése III–IV/588

588 FOLYÓ IRATSZEMLE 588 félelem és az ingatag közel-keleti helyzet vette rá a döntésre. A „házasság" megköttetett, de kizárólag azért, mert így követelte Amerikai geopolitikai érdeke. The Journal of American History, Vol. 75. No. 3. December 1988. pp. 811-840. В. В. PHILIP WEST A KOREAI HÁBORÚ ÉRTELMEZÉSE A recenzió hat, nemrégen megjelent tanulmányról, ill. tanulmánykötetről készült: Bruce Cumings, szerk., Child of Conflict: The Korean-American Relationship, 1943-1953 (Seattle: University of Washington Press, 1983); Joseph C. Goulden, Korea: The Untold Story of the War (New York: Times Books, 1982); Max Hastings, The Korean War (New York: Simon and Schuster, 1987); Donald Knox, The Korean War: An Oral History (New York: Harcourt Brace Jovanovich, 1985); és The Korean Wan Uncertain Victory (New York: Harcourt Brace Jovanovich, 1988); valamint Peter Lowe, The Origins of the Korean War (London: Longman, 1986). Philip West, a University of Montana professzora a tények felsorolásával kezdi cikkét: három és félmillió ember halt meg vagy sebesült meg az 1950-53-ig tartó háború során, háromnegyedük koreai, a többiek főleg kínaiak; az amerikai veszteségek 142 091 főre rúgtak, míg az amerikaiak szövetségeseié 17 260-ra. A háború idején íródott néhány munka kivételével (pl. Isidor F. Stone, The Hidden History of the Korean War, New York; 1952 és Melvin B. Voorhees, Korean Tales, New York, 1952) az amerikai könyvek javarészt „ortodoxok" voltak az 1950-es és 1960-as években: a hivatalos kormányzati álláspontot támogatták vagy magyarázták. Az 1960-as évekvégefelé és az 1970-es években, főleg a vietnámi háborúnak köszönhetően, megszaporodtak a „revizionista" művek: ezek az amerikai félre és a dél-koreai szövetségesére hárították a felelősséget (pl. Frank Baldwin, szerk., Without Parallel: The American-Korean Relationship since 1945, New York, 1974). Mindebben Herbert Butterfield (a History and Human Relations-ben, London 1951 és A. M. Schlesinger, Jr. „Why the Cold War?" in: The Cycles of American History, Boston, 1986) egyfajta rendszert vélt felfedezni: felfogásuk szerint bármilyen nemzetközi konfliktus értelmezése először a „hősi" szakaszon megy át, amikor a történészek az ellenség bűneit és a szövetségesek erényeit veszik számba, majd a „revizionista" stádiumon keresztül, mely ennek az ellenkezőjét vizsgálja, jutunk el a „tudományos" szakaszba, mely óvatosan bánik a bármely oldalon is felbukkanó „hősies" megnyilvánulásokkal. A „revizionistákat" még a háború eredetének lázas kutatása is jellemzi, és ez a terület már megfelelő kiindulópont lehet egy „poszt-revizionista" szintézis elkésatéséhez. Goulden kötete elsősorban Douglas MacArthur tábornok, az „amerikai Cézár" személyiségével foglalkozik. A szerző szerint a bőséges irodalom ellenére még mindig nem kaptunk tiszta képet az amerikai hadtörténelem ezen ellentmondásos alakjáról: énkultusza, lappangó szadizmusa és öngyilkos hajlama már jóval a koreai háború előtt kialakult; a háború során semmibe vette a kínai és koreai realitásokat és csak az amerikai felsőbb vezetésnek köszönhető (Truman elnöknek, Acheson külügyminiszternek és a vezérkari főnökök egyesített tanácsának), hogy nem sodorta MacArthur az Egyesült Államokat — és a világot — egy atomháborúba. Knox kétkötetes „oral history"-jának az első kötete az amerikai katonák vallomásai és levelei alapján rekonstruálja a háború első pár hónapjának eseményeit 1950 júniusától decemberig; míg a második, mely már a szerző halála után látott napvilágot, a hátralévő két és fél évet tárgyalja a műfaj sajátos eszközeivel. További érdekessége még a köteteknek, hogy nemcsak amerikai, hanem brit katonák is vallanak élményeikről; az alaphangot a szerző azon szándéka határozza meg, hogy emléket kívánt állítani az amerikai és brit katonák helytállásának az Egyesült Államok első „ideológiai háborújá"-ban, mely „bizonytalan győzelmet" hozott a szövetségesek számára. A brit Lowe az észak-koreai, a szovjet és kínai magatartás magyarázatát tűzte ki célul. A könyv valahol az „ortodox" és „revizionista" felfogás között helyezkedik el és különleges értékét az adja meg, hogy a háború eredetét a kínai polgárháború és az európai hidegháború összefüggésében próbálja magyarázni. Cumings kötete az, folytatja a szemlét West, amelyre a legtöbbet hivatkoznak a nyugati történészkörökben. A szerző korábbi tanulmánya, mely a Dél-Koreában jelenlévő széleskörű politikai és társadalmi elégedetlenséget tárgyalta, a koreai forrásokra épített magasszínvonalú történeti munkák modelljévé vált. A tárgyalt kötetben Cumings a koreai-amerikai kapcsolatokat elsősorban az amerikai politika alapvető paraméterei alapján vizsgálja. Ezek: az internacionalizmus és a kommunizmus visszaszorítása, mely elvek a háború első szakaszában ellentmondásosan jutottak érvényre és zavart okoztak az amerikai döntéshozó mechanizmusban és magatartásban. A Nemzeti Levéltár vonatkozó