Századok – 1993

Folyóiratszemle - Sasaki; Teruyuki: Nemzetköziség és egyetemes vonások P. L. Lavrov narodnyikságában III–IV/575

FOLYÓ IRATSZEMLE 593 TERUYUKJ SASAKI NEMZETKÖZISÉG ÉS EGYETEMES VONÁSOK P. L. LAVROV NARODNYIKSÁGÁBAN A 19. század orosz szellemtörténetének színe-javát sokan és kiválóan taglalták már. Teruyuki Sasaki (Saitama University, Japán) tanulmánya a narodnyik ideológiáról és a mozgalom egyik szellemi atyjáról P. Lavrovról mégis több szempontból érdemes figyelmünkre. A szerző bevezetőjében a probléma helyét és jelentőségét tekinti át. Gondolatmenetét annak a ténynek a megállapításával indítja, hogy a történeti irodalomban a narodnyikság egyoldalú megközelítése vált meghatározóvá, a kutatók az orosz nemzeti sajátosságok hangsúlyozására törekednek, s az egyetemes összefüggések vizsgálatának kevés figyelmet szentelnek. A 19. századi narodnyik eszme és a modern népiesség között párhuzamot vonó kutatásokat sem tartja szerencsésnek. Tanulmányában arra vállalkozik, hogy Lavrov eszmerendszerének elemzése alapján narodnyikságának egyetemes jegyeit felfedje. Vizsgálatát Lavrov és Bakunyin nézeteinek egybevetésével kezdi. Rávilágít arra, hogy a hetvenes évek két narodnyik teoretikusának fejlődés-elméletében a nép és az értelmiség más szerepet tölt be. Oroszország számára fontos egyetemes eszmék hordozójaként Lavrov az értelmiséget, Bakunyin a népet jelöli meg. LavTOv is úgy véli, hogy a történelem mozgatóereje a nép, gyakorlatilag mégis a kritikusan gondolkodó személyiségektől várja az átalakulás, a fejlődés elórevitelét. A továbbiakban a szerző gondosan végigköveti Lavrov eszmerendszerének fejlődési stádiumait „A személyiség-elmélet vázlata" (1859) c. tanulmányától a „Történelmi levelek" (1868-1869) megjelenéséig. Kitér azokra a hatástörténeti szálakra, melyek rejtetten mozgatták elképzelését. És közben kimutatja, hogy maga Lavrov is nagy változáson ment át: megszűnt csak orosz gondolkodó lenni. Teruyuki Sasaki fontosnak tartja Lavrovnak az I. Internacionáléban végzett tevékenységének taglalását. Úgy vélekedik, hogy az orosz valóság és kultúra, valamint Hegel filozófiája mellett Lavrov nézeteinek formálódására a külföldön végzett munkája hatott erősen. A „Történelmi levelek" c. művében megfogalmazott elképzeléseit éppen az Internacionáléval történő ismeretsége után fejlesztette tovább. A „Történelmi levelek"-ben a népi munka áráról, a civilizációk fejlődéséről értekezve a kritikusan gondolkodó személyiségeket hívja, hogy munkájukkal legyenek a nép hasznára, fizessék meg ők is a haladás árát. A nép érdekeiért a néppel vagy a néptől függetlenül harcoljanak. A későbbiekben a néptől elszakadt kritikusan gondolkodó személyiségeket már arra biztatja, hogy pártjuk megszervezésében vállaljanak feladatot s váljanak hazájukban és külföldön is a haladásért vívott általános küzdelem részeseivé. Összegzésében a szerző leszögezi, Lavrov érdeme az, hogy nemzeti szűklátókörűségtől mentes eszmei formát tudott megalkotni. Ezáltal minőségileg újat hozott a történelmi fejlődés és a társadalmi átalakulás kérdéseinek megválaszolásában. A „Föderatív Európa" eszményében, valamint az egyetemes eszméket hordozó értelmiségnek a nemzeti és nemzetközi mozgalomban betöltött szerepében véli tisztán fellelni Lavrov narodnyikságának egyetemes vonásait. Figyelemre méltó továbbá azon megállapítása, hogy Lavrov a pártban találta meg az „otthontalan, talajtalan" életérzéssel küszködő orosz értelmiség bajára a gyógyírt, s a negyvenes évek felesleges emberei elméletében kritikusan gondolkodó személyiségekké váltak. Acta Slavica laponica, 1989. vol. 7. 1-15. I. Zs AZ ÁLDOZAT OLTÁRAI: A KONFÖDERÁCIÓ ASSZONYAI A POLGÁRHÁBORÚBAN A háborúk nagyon sokáig kizárólag a férfiak dolga volt, hiszen a csatározások csak a seregek között zajlottak, ,s ritkábban érintették a hátországot. Ez a modern hadviselés történetével megváltozott: a „totális háború" a népesség minden egyes tagját érinti, senkit sem kerül el. Ebben a helyzetben a nők hagyományos szerepe is gyökeresen átalakul, csakúgy, mint a róla vallott közfelfogás. Drew Gilpin Faust, a University of Pennsylvania professzora ezt az átalakulást vizsgálja az első totális háborúnak leginkább kitett területen, az amerikai polgárháború déli államaiban. A polgárháború, éppen modern természeténél fogva, nagymértékben megkövetelte a nők