Századok – 1993

Tanulmányok - Urbán Aladár: Kossuth és Görgey 1848 őszén I/37

54 URBÁN ALADÁR nem csodálkozhatunk, hiszen az ülésen ismertették Móga tábornok szeptember 29-i jelentését a pákozdi csatáról, s megszületett a határozat, amely méltányolta, hogy „seregeink... Jellasics ellenséges táborát visszaverték". Dyen hangulat és ezen elismerés mellett szó sem lehetett arról, hogy ismertessék Görgey levelét, amely „vezéreink hadiműködéseinek eredményei felett" vizsgálatot és rögtönítélő eljárást sürgetett. Mivel az országgyűlés déli féltizenkettókor véget ért ülése után Pázmándy Dénes elnök azonnal a martonvásári táborba utazott (valószínűleg Görgey jelentésének ismeretében), ez a visszamaradó tagoknak lehetőséget kínált a kitérő válaszra. A jelek szerint a felelet megfogalmazásakor a Bizottmánynak kezében volt Görgey aznapi harmadik — a képviselőháznak címzett — levele, amelyben a fegyverszünet gondolatát támadta. A Madarász László által fogalmazott október 1-én kelt válasz mindenekelőtt nyugtázta Trangoss százados megérkezését, Zichy Pál fogoly és a küldött iratok átvételét. A rövid levél érdemi válasza az, hogy addig is, amíg a képviselőházzal közlik nézeteit, Görgey lépjen kapcsolatba Móga fővezérrel, mert „különben a hadvezetés lehetetlenné s tán szerencsétlenné is válhat". Még aznap várják vissza a ház elnökét, s azonnal tudósítják — ígéri a válasz — a képviselőház határozatairól.29 1848. október 1-én a Honvédelmi Bizottmány még csak a kezdetén volt az országvezető munkájának. Kossuth távollétében Pázmándy Dénes, a képviselőház elnöke és Nyáry Pál voltak a Bizottság legaktívabb tagjai. Sürgős vagy bizalmas leveleket maguk fogalmaztak, vagy — mint a Görgeynek adott válasz mutatja — ebben segítségükre volt Madarász László. Ennek azonban más oka is volt. Görgey szeptember 30-i Zichy Jenő kivégzéséről szóló jelentése Madarász kezébe került, aki külzetére rávezette: „Képviselő házzal közlendő és Zichy Pálra nézve Giczi [helyesen Ghiczy] Kálmánnak átadandók az oklevelek. M. L." Mivel a jelentés nyilvános ismertetésére nem került sor, joggal feltételezhetjük, hogy annak közlését Pázmándy és Nyáry akadályozták meg. (Nem tudunk arról sem, hogy az országgyűlés ezekben a napokban zárt ülést tartott volna.) Ezt Madarásznak tudomásul kellett vennie. Ha méltányolta is azt, hogy három nappal a Lamberg feletti népítélet után nem kellene az esetet az országgyűlés elé vinni, titokban tartását nem tartotta indokoltnak. így történhetett, hogy október 1-én a délutáni órákban falragasz értesítette a főváros lakóit a történtekről. A dátum, aláírás és nyomda nélküli plakát szövege a következő: hazaárulók így bűnhődnek. Gróf Zichy Ödön fejérmegyei volt administrator, September 30-án Csepel szigetén rögtön ítélő hadi törvényszék által mint a haza ellenségeivel szövetkező hazaáruló kötél által 1/2 9 órakor kivégeztetett." (A kiemelés követi a falragasz hangsúlyos részeit.) A szöveg szinte szó szerint megegyezik Görgey jelentésével, így jogos a feltételezés, hogy a hirdetményt Madarász fogalmazta és nyomtattatta ki. (Annál is inkább magától értetődő ez, mert egy ilyen közleményt a nyomdák nyilvánvalóan csak számukra megbízható embertől fogadtak el.) Csak az a kérdés, hogy lépéséhez Madarász megnyerte-e a Honvédelmi Bizottmány hozzájárulását, vagyis hogy Pázmándy és Nyáry politikailag kívánatosnak tartották-е a közleményt, vagy Madarász teljesen önállóan, az ő tudtuk nélkül cselekedett. Az mindenesetre egyértelmű, hogy Zichy kivégzését nem kívánták a Honvédelmi Bizottmány hivatalos közleményeként bejelenteni.30