Századok – 1993

Történeti irodalom - Kula; Marcin: Narodowe i rewolucyjne (Ism.: Niederhauser Emil) III–IV/571

542 TÖRTÉNETI IRODALOM 571 évtizeddel emelkedett. További vizsgálatokat tenne szükségessé, hogy megállapíthassuk, mekkora ebben a látványos, szinten forradalmi átalakulásban a trianoni új országhatár-megvonás szerepe. Az a körülmény, hogy leszakadtak az ország központi, fejlettebb területeiről a szegényebb, elmaradottabb, s a demográfiai tranzíció terén is hátrébb álló, soknemzetiségű területek. Legalább ilyen izgalmas lenne egyszer arra választ kapni, hogyan alakultak eközben az elszakított magyar lakosságú területek demográfiai folyamatai? Vajon a nemzetiségi, a regionális vagy az imperiális tényezők bizonyultak erősebbnek a demográfiai folyamatok alakulásánál? A demográfiai átmenet magyarországi sajátosságainak tanulmányozása segíti a történettudományt a pontosabb, szakszerűbb társadalomkép kimunkálásában. Az előbbi problémára visszatérve, például az átmenet nagy lendületét tapasztalva a Horthy-korszakban, végleg el kell vetnünk minden leegyszerűsítést, rövidre zárást a korabeli polgárosodás, szociális és egészségügyi helyzet, ellátás vonatkozásában. Ha egy országban két évtized, tehát egy nemzedéknyi időnél is rövidebb idő alatt 20 évvel nő a várható átlagos élettartam, ott nehezen tarthatók egyes korábbi sztereotípiák. (Népellenes, ellenforradalmi, neokonzervatív, utórendi stb. társadalmi viszonyok). Nincs terünk a kötete záró nagyívű összefoglalás több tanulmányának megemlítésére, inkább az egész gyűjtemény értékelésével kapcsolatban említjük meg újfent, hogy azok a történészek, akik a társadalomban végbemenő finom folyamatok elemzésére vállalkoznak egyre kevésbé kerülhetik majd meg a jövőben a demográfiai folyamatok vizsgálatát. Segítségükkel újabb szempontokkal gyarapíthatják téziseiket, viszont az is kétségtelen, hogy a szakdemográfia továbbfejlődési is elképzelhetetlen a téma iránt érdeklődő történészek nagyobb arányú bevonása nélkül. A KSH Népességtudományi Kutató Intézetének Történeti Demográfiai Füzetei, különösen az ismertetett szintetizáló gyűjteményhez hasonló kiadványok, nagy mértékben segíthetik a jövőben az interdiszciplináris és az összehasonlító társadalomtörténeti kutatások eredményességét. Szabó A. Ferenc MARCIN KU LA NARODOWE I REWOLUCYJNE. Bibliotéka Wiçzi torn 67. Londyn-Warszawam, 1991, Aneks, 381 old. A NEMZETI ÉS A FORRADALMI A szerző a nálunk is jól ismert lengyel gazdaságtörténész, Witold Kula fia. A varsói egyetemen történelmet és szociológiát végzett és Latin-Amerika új- és legújabbkori történetéből publikált jónéhány könyvet. Ebben a munkájában innen szerzett ismeretanyagát is felhasználta. Csak a nemzeti mozzanat szerepét kívánja ebben az esszében tisztázni. A két mozzanat nem különböző része a társadalomnak, hanem többnyire, de nem mindig, együtt vannak jelen, olykor egymás ellen is fordulhatnak. A forradalom a meglévő társadalmi-politikai rendszer megváltoztatására irányuló tevékenység, amely az alsó rétegek oldaláról jön. Nem jelent formációváltást a marxi értelemben. Ezzel a haladás fogalma is kiiktatódik. A forradalmat tehát szélesen értelmezi, a harmadik világbeli mozgalmak vagy akár a kivándorlás is elfér benne. Az első, sok alfejezetre oszló fejezet a „Nemzeti, tehát forradalmi" címet viseli. Kiindulópontja a nemzet viszonya más nemzetekhez. Az egyik szituáció, amelyben a nemzeti forradalmivá válik, a bukás perspektívája, ez a hatalom megerősítésére vezethet, mint a francia forradalomban (vagy számos más esetben, Kula sok példát sorol fel mindig tézisei dokumentálására). A bukás megszüntetheti a meglévő establishmentet, mint Napóleon háborúi sok országban. Az uralkodó nemzet nehézségei elősegítik a szabadságmozgalmakat, mint Oroszország esetében 1917-ben. A forradalmi kitörés akkor következik be, ha van alternatíva, vagy a fenyegetés folyamatos (a kemáli Törökország). Ahol van remény a bukás elkerülésére, kevésbé jelentkezik a forradalom. A másik kiváltó ok az elmaradottság lehet. Ebből olykor