Századok – 1993

Tanulmányok - Urbán Aladár: Kossuth és Görgey 1848 őszén I/37

KOSSUTH ÉS GÖRGEY 1848 ÓSZÉN 53 Még ugyancsak 30-án Görgey újabb levelet fogalmazott a képviselőházhoz, s ezt is október 1-i dátummal küldte el. Míg az elsőt Ercsiben, a Friedrich gőzösről datálta, ezt a másodikat „Adony és Ercsény közt" a Friedrich gőzösön. Ez folytatja a vádaskodást — nevének említése nélkül — Móga ellen. Eszerint a szeptember 28-án kiküldött Meszéna nem találta a fővezért, nem tudták megmondani, hogy hol tart haditanácsot és senki nem figyelmeztette, hogy másnap csata lesz. Másnap hősiesen csatáztak, de „retirálniok kellett, hogy más erósebb állást foglalhassanak el". (Kiemelés az eredetiben.) Miért nem foglalták ezt előbb el, csata nélkül? - kérdezi. Válasza: vagy nem ért a fővezér mesterségéhez, — vagy nagyon is tudja, mit csinál. Az utóbbi — folytatódik a vádaskodás — „egy férfiút gyanúsítana, kibe a tisztelt képviselőház bizalma összpontosul", hiszen ezért fővezér. De akkor marad az első állítás, amelynek méltó figyelembevételét „Csepel-sziget hadi parancsnoka" „hódoló tisztelettel" kéri a képviselőháztól. Szeptember 30-án este fél kilenckor Görgey még Csepel-szigetén volt, boréban, ahol Zichyt felakasztották. Azt hihetnénk, hogy az éjszakát a szemközti Adonyban töltötte. De az október 1-i első levél Ercsiből kelt az indulásra kész gőzös fedélzetén, a másik útközben Adony felé. Ha erre az Adonyba tett látogatásra sor került, akkor az igen rövid ideig tartott, mert Görgey október 1-én a képviselőháznak írott harmadik levele már ismét Ercsiben íródott, reggel fél kilenckor. Ekkor értesült a készülő fegyverszünetről, s ez késztette az újabb levél megírására. Ebben tiltakozik a fegyverszünet ellen, hiszen Roth „csak két állomásra" van Jellasicstól, s a nép pedig felkelt, amely „soha de soha a fegyverszünetbe bele nem egyezhetik..." Most, amikor az ellenállás, a magyar tábor új csapatok csatlakozásával erősödik, nem szabad fegyverszünetet kötni. A levél hangja egyre szenvedélyesebb: csak most el mindegyikkel, aki fegyverszünetről még csak álmodozik is, — de el örökre!" (Kiemelés az eredetiben.) О — jelenti ki — nem fogadja, nem fogadhatja el a fegyverszünetet! Majd némileg módosítva álláspontját, levelét így fejezi be: „... én a tervezett fegyverszünetet csak akkor fogadom el, ha a tisztelt képviselő háznak egy 3 tagból álló bizottmánya azt a hely színén rám parancsolja".28

(Kiemelés az eredetiben.) Ez utóbbi igencsak fontoskodó követelés, hiszen a képviselőház a sorsdöntő összecsapás előtt álló fősereghez küldött három képviselőből álló bizottságot. Görgey a Zichy kivégzését követő órákban túlértékeli tette jelentőségét és személye fontosságát. Nincs pontos híre ezek szerint a pákozdi csatáról, s arról, hogy az országgyűlés és a Honvédelmi Bizottmány meg van elégedve azzal, hogy megállították a horvát sereget és hasznosnak ítélik a fegyverszünetet. Görgey — sejthetően — saját magából indul ki: a forradalom védelmében megtette az elhatározó lépést, végzett a Metternich-rendszert kiszolgáló és az ellenséggel összejátszó arisztokratával. Tettével felégette maga mögött a hidat. Joggal várhatja ennek méltánylását attól az országgyűléstől, amely törvényen kívül helyezte Lamberget és megbélyegző határozatával valójában okozója volt halálának. Görgey október 1-én kelt első levelével Trangoss századost küldte futárként Pestre azzal a szándékkal, hogy „szóbeli előadásából a képviselőház bővebb értesülést vehet". A százados azonban nem került az országgyűlés színe elé. Az adott helyzetben erről szó sem lehetett. De Görgey jelentését sem olvasták fel az országgyűlés október 1-én délelőtt tartott ülésén, legalábbis ennek semmi nyoma. De ezen