Századok – 1993

Tanulmányok - Urbán Aladár: Kossuth és Görgey 1848 őszén I/37

52 URBÁN ALADÁR hogy még aznap nevezetes személyek akadnak fel az őrök láncolatán. Szeptember 29-én este ugyanis az őrvonalat ellenőrző Trangoss százados Abán értesítést kapott, hogy a közeli Soponyán a Hunyadi-csapat előőrse Fehérvárról érkezve feltartóztatott „két urat különféle írásokkal". A százados tüstént átvágtatott Soponyára és az elfogott Zichy Ödön és Zichy Pál grófokat Abára kísértette és éjszaka ott őriztette. Másnap Adonyban szállította, s mert Görgey a szigeten tartózkodott, írásban tett neki jelentést...26 A hadbírósósági eljárás, amelynek eredményeként Zichy Ödönt az ellenséggel való szövetkezés és hazaárulás miatt halálra ítélték és még 30-án este felakasztották, kellően ismert. Nem kívánunk foglalkozni azzal a napjainkig nyúló vitával sem, hogy Görgey számító karrierizmusból vagy az arisztokraták elleni gyűlöletből (esetleg mindkettőből), vagy egyszerűen hazafias meggyőződéséből és a bizonyítékok súlyának engedve hagyta jóvá a hadbírósági ítéletet. Az itt megvizsgálandó kérdés az, hogy miként fogadta az Országos Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés, miként a baloldal és miként Kossuth Zichy Ödön kivégzését — és volt-e ennek szerepe Görgey gyors előléptetésében. A hadbírósági eljárásról Görgey még aznap este a képviselőháznak tett jelentést, mert — mint írja — értesült a miniszterelnök távollétéről. A beszámoló viszonylag rövid. Megemlíti a három felé rendelt „vizsgálódási járatot", az Abán és környékén szervezett népfelkelést, majd azt, hogy Soponyán miként fogták el az ellenség táborából Kálozra utazó grófokat. Zichy Ödönnél „gyanús irományok találtatván", a miniszterelnöki kinevezés és meghatalmazás alapján rögtönítélő haditörvényszéket alakított, amely Zichy Ödön grófot „mint a haza ellenségeivel szövetkező hazaárulót kötél általi kivégeztetésre ítélte". A rövid jelentés azzal végződik, hogy az ítéletet este fél kilenckor végrehajtották, Zichy Pált pedig Eckstein főszolgabíró kíséretében Pestre küldi.27 Görgey tehát tudta, nyilván Szabó Imre információi jóvol Iból, hogy Batthyány nincs a fővárosban. Lamberg tábornok haláláról — mint láttak — már értesült a hadbírósági eljárás előtt, (Nem zárhatjuk ki ennek a hírnek a hatását sem akkor, amikor azt mérlegeljük, hogy miért erősítette meg és hajtatta végre a hadbíróság ítéletét.) Nem kellett nagy politikai éleslátás ahhoz, hogy felmérje: Batthyány lehetetlenné vált, mint miniszterelnök. De az is valószínű, hogy már arról is tudott, hogy szeptember 29-én reggel Bécsbe távozott. így a miniszterelnöknek küldött, a hadvezetést illető figyelmeztetések sora nem hozott eredményt. Most tehát az országgyűlésen a sor, hogy meghallgassa a császári-királyi tábornokok kritikáját és értesüljön Csepel-sziget parancsnokának elszántságáról. A szeptember 27-i levélsorozat óta azonban a Zichy-ügy jóvoltából lényeges változás történt. Ezért még szeptember 30-án este újabb jelentést fogalmazott a képviselőházhoz, amelyet azonban csak másnap reggel küldött el, október 1-i dátummal. Ebben a szeptember 29-én Velencénél (Pákozdnál) lezajlott „vesztett csatáról" kapott hírek alapján végrehajtott csapatmozdulatairól jelentett, valamint Roth tábornok közeledéséről. Mivel aligha lehet — állítja — meggátolni Jellasics és Roth egyesülését, indokolt több rögtönítélő haditörvényszék felállítása, „melyek vezéreinek hadiműködéseinek eredménye felett tárgyavatottan, de szigorúan ítéljenek". Ez az indítvány nem önigazolás akar lenni Zichy Ödön kivégzése miatt, hiszen azt tekinti követendő példának.