Századok – 1993

Történeti irodalom - Szeged története (Kronológia a kezdetektől 1944-ig) (Ism.: Szabó Dániel) III–IV/525

TÖRTÉNETI IRODALOM 525 Az első világháború viszont — a történeti távlat ellenére — inkább mellőzött téma újabban. A szegediek számára a legmegrendítőbb volt az Isonzó-csata (1915. június végén), amelyben a K. u. K. gyalogezred háromnegyede áldozatul esett. Nem véletlen, hogy a családok emlékezetében és a helyi irodalomban (Tömörkény) még sokáig kísért e gyászos esemény. Az 1920-as években végzett számítás szerint a szegedi elesettek és fogságban elhaltak száma kb. 9500. Ez a nagy véráldozat is felhívás arra, hogy a városképi jelentőségű Hősök Kapuja — meg sem várva az Aba Novák-freskó restaurálását — ismét a méltó megemlékezések színhelye legyen. Tíz szerző munkája az „Egyház és kultúra" című rész, melynek ismertetése önálló művelődéstörténeti tanulmányt érdemelne terjedelme (220 p.) és minősége miatt is. Ez azonban a szakfolyóiratok tiszte marad. A sok szerző miatt szükségszerűen mozaikszerű e főfejezet, de ezt ellensúlyozza a szakszerűség érdeme. A polgári kultúra bemutatásában az írók a forrásokon és szakirodalmon túl felhasználják a gazdasági-társadalmi fejezetek összefüggéseit. Tematikus bővítést jelent a szervezett sportélet rövid áttekintése. Ez a hiány más várostörtnetekben azért szembeszökő, mert mellőzi a polgári átalakulás - demokratizálódás - szabadidő - sportélet kapcsolatát. A mellékletek — 206 fénykép (Horthy már Szegeden is fehér lovon), grafikai táblázatok, térképek elsősorban nem színesítő illusztrációk, hanem mindmegannyi közvetlen utalásokkal is — a fejezetek jobb megértését szolgálják. A névmutató Gyuris György munkája. A kötet impozáns kivitele a Szegedi Nyomdát dicséri. A hivatkozott eredményekre való tekintettel e műre is érvényes az idézett Reizner-monográfia egykori értékelése: „a jelenkor tudományosságának színvonalán áll, ... a város jó hírneve és szellemi reputációja emelésére szolgálandó jeles irodalmi termék." Bezdán Sándor SZEGED TÖRTÉNETE (KRONOLÓGIA A KEZDETEKTŐL 1944-IG) Szerkesztette: Kristó Gyula Szeged megyei jogú város polgármesteri hivatala megbízásából kiadja а Somogyi Könyvtár. Szeged, 1992, 98 oldal. Összefoglaló történeti munkák gyakran megtermik az általuk feldolgozott korszak, illetve terület történeti kronológiáját: nem pusztán az ún. tíz kötetes Magyarország története és a négykötetes Magyarország történeti kronológiája összefüggésére, összekapcsolódására gondolok itt, hanem, például, a Debrecen történettel párhuzamosan a Hajdú-Bihari Levéltári Közleményekben megjelenő debreceni kronológiára is. Ha egy monográfiának, egy szintézisnek az a legnagyobb kihívása a történésszel szemben, hogy mi kerüljön be a munkába, pontosabban fogalmazva, a rendelkezésünkre álló ismeretekből mi maradjon ki a kötetből (illetve kötetekből), akkor ez a dilemma még erősebben jelentkezik a kronológia műfajánál. Itt nincs lehetőség magyarázatra, illetve magyarázkodásra, mint Kristó Gyula említi az adott kötet előszavának kezdetén :"A történeti kronológia szikár és ösztövér műfaj." Speciális problémákat vet fel az adott műfajnál a várostörténeti kronológia. Míg egy ország történetének időrendi áttekintésénél lényegi kérdés, hogy az adott munka miként tudja elhelyezni az ország (adatokban bemutatott) történetét egy szélesebb horizontban, azaz az európai, illetve világtörténelemben, egy regionális kronológiánál az adott ország történetében való elhelyezés lehetősége illetve lehetetlensége (mindenekelőtt a terjedelmi korlátok következtében) okozhat a szerzőknek és szerkesztőknek fejfájást. Szeged történeti kronológiájának összeállítói úgy döntöttek, hogy csak a városra vonatkozó adatokat ismertetnek, nem tekintik kiadványuk céljának Szeged város történetének elhelyezését az ország történetében. Ez utóbbi persze valamilyen módon belekerül a munkába s nemcsak azáltal, hogy Szeged és az ország egésze nem egymástól függetlenül fejlődtek, hanem azáltal is, hogy a város helyet adott számos országos jelentőségű eseménynek. Egy másik, alapvető, probléma a kronológia készítésnél szintén összefügg a már említett szikársággal: az adatok magyarázása illetve "magyarázatlanul" hagyása. Találkozunk olyan kronológiákkal, amelyek megmagyarázzák, értelmezik (de nem értékelik) adataikat, s olyanokkal, amelyek pusztán leírják azokat.