Századok – 1993

Tanulmányok - Urbán Aladár: Kossuth és Görgey 1848 őszén I/37

48 URBÁN ALADÁR lentést és felszólította, hogy ha a rendelkezésére álló csapatok létszámában jelentős változás áll be, úgy azonnal jelentse. Mivel Görgey 18-20. között ismét Pesten volt (a 15-én megérkezett ágyúkhoz vásárolt lovakat), válasza csak 21-én született meg. Eszerint a korábbi jelentésével azonos, vagyis 242 önkéntes van ott helyben — a többi csak ígéret. Ezért nem tartotta szükségesnek, hogy jelentsen.1

7 Jellasics a Balaton déli partján vonult seregével. Ezért a magyar tábort Veszprémből Székesfehérvárra helyezték át. Mivel az erők elégtelennek ígérkeztek, Batthyány szeptember 21-én közölte Görgeyvel, hogy a körülmények Pestre jövetelét, illetve a fehérvári táborba indulását igénylik. Utasította tehát, hogy azonnal jelentse indulását annak érdekében, hogy továbbszállításáról intézkedni lehessen. (A levél fájdalmas közlést is tartalmazott: a szabolcsi 1000 főnyi zászlóaljat, amelynek Szolnok lett volna a gyülekező helye, hogy ezzel időt nyerjenek, a miniszterelnök egyenesen Pestre rendelte.) Görgey másnapi válaszában felsorolta, hogy milyen erőket vár — mert változatlanul csak 242 embere van —, s megpróbált arra hivatkozni, hogy a vasút mellett fekvő Szolnok igen alkalmas egy „nyers sereg" szervezésére, míg egy új hely új költségeket is jelentene. Batthyány azonban ezt már nem méltányolta, mert minden emberre szükség volt, s mert a fővárost védeni kellett egy esetleges olyan horvát hadmozdulattól, amikor az ellenség átkelt a Dunán, s úgy vonul Pest ellen. Ezért Batthyány szeptember 23-án kelt utasítása így kezdődött: ,A legkomolyabb felelősség terhe alatt meghagyom önnek, miszerint holnap minden disponibilis seregével személyesen vasúton Pesten keresztül Soroksárra induljon, ágyúit és ágyús lovait, valamint a kellő lőszereket magával hozza. Pestre érkeztekor pedig mindenesetre magát nálam jelentse." Ezt a szigorú utasítást 24-én hajnali 4 órakor futár hozta. Görgey azonnal jelentette, hogy mintegy ezer emberével és az ágyúkkal még aznap vonattal Pestre megy, nemzetőreit az Újépületben helyezi el, s személyesen jelentkezik a miniszterelnöknél. Ez a látogatás új megbízással járt, ami mind a Görgey rendelkezésére álló erőket, mind hatáskörét megnövelte. Valójában ezt követően nyílt alkalma Görgeynek, hogy katonai szaktudását bizonyítsa.18 A Csepel-sziget parancsnoka Görgey őrnagy szeptember 24-én a délutáni órákban jelentkezett a miniszterelnöki irodában, ahol megkapta kinevezését, mint Csepel-sziget teljhatalmú parancsnoka, akinek a polgári és katonai hatóságok feltétlen és azonnali engedelmességgel tartoznak. Utasítása értelmében „minden engedetlen vagy hanyag tisztviselőt mint hazaárulót egy rögtön ítélő hadi törvényszék elé idézend és megbüntetend". Soroksár egyébként nem Görgey kijelölt állomáshelye lett, hanem az a pont, ahol alakulatával átkelhet Csepel-szigetre. Amikor Batthyány szeptember 24-én kézhez vette a szolnoki tábor azonnali indulásáról szóló jelentést, a honvédelmi minisztérium útján még aznap intézkedett, hogy Pest megye gondoskodjék a másnap Soroksárra érkező Görgey erőinek a Dunán való átszállításáról.1

9 Görgey szeptember 25-én vette át a szigeten a parancsnokságot. Ettől a pillanattól kezdve növekvő felelősség hárult rá, de növekedett a rendelkezésére álló katonai erő is. Bár Batthyhány szeptember 24-én külön utasításban hagyta meg Görgeynek, hogy „mindenkor hivatalos jelentést tegyen Móga főparancsnok úrnak" (s