Századok – 1993

Tanulmányok - Urbán Aladár: Kossuth és Görgey 1848 őszén I/37

KOSSUTH ÉS GÖRGEY 1848 ÓSZÉN 49 ezt újból és újból megismételte), a Székesfehérvárott, majd Martonvásáron állomásozó magyar sereg főparancsnoksága elég messze volt ahhoz, hogy Görgey viszonylagos önállóságot élvezzen - legalábbis a pákozdi csatáig. Mivel Csepel-sziget, illetve a dunai átkelők védelme egyben a balparti főváros, a síkvidéki Pest megvédését is jelentette, a parancsot Görgey szeptember 27-ig közvetlenül Batthyánytól kapta. Mivel ezekben a napokban Ivánka helyett Szabó Imre volt Batthyány katonai titkára, az ő jóvoltából talán a kelleténél valamivel gyakrabban írt alá a miniszterelnök a Csepel-sziget parancsnokához szóló utasítást. A futárok jövés-menése biztosította Görgey jólinformáltságát, amihez már Szolnokon hozzászokott. Most azonban nem a vasút, hanem a rendelkezésre álló futárhajó tette ezt lehetővé. Szeptember 25-én Görgey hatásköre jelentősen bővült. Mivel olyan információk érkeztek, amelyek valószínűsítették azt, hogy Jellasics Földvárnál valóban megkísérli a Dunán való átkelést, ez fokozott védelmi készületeket igényelt. Ekkor Batthyány arra utasította Görgeyt, hogy a szigetet ürítse ki és a Duna balpartján foglaljon el megfelelő állást. Ezzel egyidejűleg minden nem közvetlenül Móga tábornok alá rendelt, a Duna mentén lévő csapatok parancsnokának nevezte ki Görgeyt, — feltéve, ha nincs ott egy vele rangban azonos sorezredi tiszt. A csapatok átszállításához szükséges eszközök (kompok, hajók stb.) lefoglalásához egyidejűleg megkapta Görgey a szükséges felhatalmazást, az ún. nyílt rendeletet.2

0 Szeptember 26-án Görgey a Fridrik (Friedrich) gőzöst megkapta az összeköttetés biztosítására, a Sámson gőzöst megfelelő uszályokkal, s egyben parancsot vett Batthyánytól, hogy az ellenséggel összejátszó kapitányok hajóját lövesse össze. Ugyanezen a napon kapta az utasítást és a szükséges nyílt rendeletet, hogy a Kunszentmiklóson gyülekező népfelkelés élére táborából állítson egy megfelelő nemzetőrségi őrnagyot vagy más tisztet. Végül külön levélben utasította Batthyány a megfelelő felderítésre, a Mógával való szoros együttműködésre. Egyidejűleg kapott Pestről a kunszentmiklósi tábor számára 10 000 kaszát. Szeptember 26-a Görgey seregének erősödését hozta: a Dunaföldváron állomásozó Hunyadi-csapat vezére jelentette, hogy a miniszterelnök aznap 1500 főnyi alakulatával Görgey parancsa alá helyezte, s az esti órákban megérkezett Görgey István hadnagy is a késve — Szolnokon át érkezett — szabolcsi zászlóaljjal.21 Az utolsó utasítást a miniszterelnöki irodából Görgey szeptember 27-én kapta. Ezt a levelet azonban már nem az elfoglalt és a táborba készülő Batthyány írta alá, hanem — reá hivatkozva — Szabó Imre közölte az utasítást: Görgey keljen át a Duna jobbpartjára. Szabó, aki már korábban megtette, hogy utóiratot fűzött Batthyány egy-egy rendeletéhez, most tulajdonképpen bizalmas baráti levelet intézett Görgeyhez. Ennek lényege, hogy azért érkeznek ellentmondásos rendeletek, mert „a premier dictálja az eljárási módot a táborban — amennyire lehet, én ugyan módosítom, de hiába!" Természetesen Szabó százados is tudta: az új rendelkezés azzal függ össze, hogy a jelek szerint Jellasics nem szándékozik letérni a Budára vezető útról — és Roth tábornok Szlavóniából érkező hadoszlopa még messze van. Ezért megismételi: „No hát menny ismét a jobb partra és támadd meg hátulról Jellachichot..." Földvárnál vagy Ercsénynél (Ercsinél) keljen át — mondja az utasítás, s tegyen úgy, miként jónak látja, hiszen a helyszínen lehet csak eldönteni, mi a helyes. A levélnek ez a része valójában sugallja Görgeynek az önálló cselekvést, s nem ejt