Századok – 1993
Közlemények - Gángó Gábor: Kiadatlan Eötvös-kéziratok 1848-50-ből III–IV/486
KIADATLAN EÖTVÖS-KÉZIRATOK 1848-49-BÓL 509 mik legyenek a nemzetiségi surlodások okai — azok 848ban igen nagy mértékben léteztek, s hogy ha valami volt, mi az öszves birodalom jol felfogott érdekében állt, s mit Magyar országra nézve életkérdésnek kelle tekinteni; ez az vala; hogy e surlodások mentül elébb definitiv kiegyenlítessenek. [211 v] Az Európai forradalom melly 848ban kitört democraticus irányú vala[.] Magyarországban a democraticus elvek csak csekély mértékben voltak ugyan elterjedve. S nyugott kifejlődés utján valószínűleg még évek múlnak mielőtt a nép olly követelésekkel lépett volna fel, mellyek a fenálló alkotmányt veszélyeztetheték. Miután azonban a nemzetnek rég ohajtott függetlensége, csak az által vívathatott ki, hogy Magyarország Europa általjános mozgalmában részt vett az Országnak függetlenségének ügye nem győzhetett, annélkül hogy a démocratie elvei elfogadtassanak^] [212 r] A nép kivánatainak — vagy helyesebben mondva az európai győzelmes democratia követeléseinek — megfelelő törvények alkotása. — Az egész közigazgatásnak uj teremtése, — s evvel együtt egy a nép legalsóbb rétégéig felizgatott országnak kormányzása; mellynek rendjét az eddigi [212 v] kormányzók a vész pillanatában, annélkül hogy csak utódaikat bevárnák, elhagyák, ez vala az mi a 848iki országgyűlésnek feladásul jutott[.] S mi vala az országgyűlésnek szerkezete? Az országgyűlés csak a kiváltságos osztályok képviselőiből állt. A magyar országgyűlések parlamentaris többsége a kormányra egenyes béfolyást eddig nem gyakorolt, s a politicus pártok ezen oknál fogva programjok felállításánál annak kivihetöségét nem szokták tekintetbe venni. Végre mihelyest a közrend nem csak magyarországban de az egész birodalomban áltálján véve megzavartatott, a parlamentaris pártok egyike felhagyott minden küzdelemmel mi által a győztes fél sqját, s most senki által nem ellenzett programját kénytelenitetvén törvényé emelni, olly törvények alkottattak, minőket maga e párt ha azoknak keresztül vitelét előre látja nem indítványozott volna[.]— [213 r] És mikcnl felelt meg a 848iki országgyűlés ezen feladásának? Azon mozgalmak mellyek Magyarországban a nemzetiség cime alatt léteztek, kettős szempontbol tekintendők. — Miután a magyar faj zsarnoksággal vádoltatott, s az országban lakó nem magyar fajok [213 v] között azon meggyőződés terjede el, hogy saját nemzetiségeket csak ugy őrizhetik meg, ha a magyar nyelvnek — nézetek szerént erőszakos — terjesztése ellenében, saját nyelveiknek mivelését, s mentül tágabb körökbeni használatát tűzik ki működéseik fö céljának. — Valamint a magyar nyelv mint az országnak hivatalos nyelve a deákot kizárá, s minden dolgokban mellyek a magyar közállományt általjánosan illeték kizárólag már használtatott, ugy az országban lakó más nemzetiségek saját biztosításokra szükségesnek tárták, hogy a közélet azon köreiben, mellyek nem az egész országot hanem annak egyes részeit — mint például egyes megyéket vagy községeket illetnek — ugy szinte az oskolákban saját nyelveiknek szabad használata biztositassék. — Ez az mi a nemzetiségi mozgalmak egy részének alapját képezi. De ámbár tulajdonkcpen csak ezen törekvések tekinthetők valóban nemzetieknek, e név alatt a követeléseknek, egy más sokkal nehezebben kielégíthető neme