Századok – 1993

Közlemények - Gángó Gábor: Kiadatlan Eötvös-kéziratok 1848-50-ből III–IV/486

510 GÁNGÓ GÁBOR lépett fel a magyar közállomány irányában: — Horváthország municipalis szerkezete által, bizonyos tekintetekben egy különös egészet képezett. — Erdély századok olta nemzetiségek szerént vala felosztva. — A Szerbek kiváltságos leveleiknél fogva ámbár igen szük határok között szinte egy bizonyos önállással bírtak. Innen történt hogy majdnem [214 r] minden magyarországban lakó népfajok, nemzetiségi szabadság cime alatt, saját nyelvek kifejlesztése, s szabad használatán kivül még egészen más dolgokat követeltek. — A Horváthok azt: hogy az országnak azon egész része — ide értve Slavoniát s az Őrvidéket — egy Magyarországtol csaknem mindenben független közállományá alakitassék. Hasonló követelésekkel léptek fel a Szerbek nem csak azon megyékre nézve hol a népségnek többségét képezik, hanem még ott is hol mint Bácsban vagy Barányában absolut kissebbségben laknak. Ugyan ezt kívánták az Olahok. Egy szóval a nemzetiség cime alatt olly alkotmányos változások követeltettek mellyek által a magyar közállomány, egy országbol, több országok foederatiojává alakult volna átal. — Mi az első rendbeli követeléseket, azaz azokat illeti mellyek az országban lakó külön nyelvek s nemzetiségek szabad kifejlődését tárgyazák, a 848[iki] országgyűlés a dolgok lényegére nézve megtett mindent mit töle józanul igényelni lehetettf.] Midőn minden politicai jog mellyel eddig kizárólag a nemesség — az az egy többségében magyar testület birt — az ország minden lakóira — és pedig igen csekély census mellett kiterjesztetett; a felsőbbség mellyel a magyar nyelv eddig birt csak addig tarthatott, mig az országban lakó egyébb népfajok annak fentartását magok is ohajták. — Hol az országnak minden polgárai nemzetiségi külömbség nélkül hasonló politicai [214 v] jogokkal birnak, ott egy faj — főkép ha az mint nálunk a Magyar még a polgárok többségét nem képezi — a többiek elnyomásával nem vadoltathatik. Az egyes nemzetiségeknek pedig panaszra okok nincs miután szabad kifejlődéseknek minden eszközeit birják. — Lényegben a 848iki országgyűlés megadott mindent, mit a hires í vált hasonfeljogositás (Gleichberechtigung) neve alatt követelni, s a közállomány feloszlása nélkül adni lehet. — De a törvényhozás nem mondta ki a szót, nem állitá fel az elvet mellyet eljárásában alkalmazottf:] hasonló jogokat adott az ország minden polgárának bár milly nemzetiséghez tartozzék, de nem hirdette a világnak hogy minden nemzetiség hasonjogositott. S ez e részben első hibája. A második az: hogy a törvényhozás éppen mert a veszélyeket érezé mellyek a democraticus elvek életbe léptetése után a magyarságot fenyegetik, előszeretetétől elragadva a magyar nyelv biztosítására egyes rendelkezéseket tett mellyek — mint például az hogy senki magyarul nem tudó követé nem lehet — csak anyiban használhattak amenyiben azok, a későbbi külömbözö nemzetiségekből álló törvényhozások által elfogadtatnak, s mellyek mégis elégedetlenségre adhattak alkalmat. — Amenyiben, nemzetiség cime alatt egyes népfajok állományi különállását igényeltek [215 r] ezen követelések kielégítésére a 848iki törvényhozás nem tett semmit. Horváthországra nézve, mert azon viszonyok elrendezését mellyekbe ezen[,] a történeti jognál fogva mindég egy bizonyos önállással biro tartomány magyarországhoz állni fog akkorra hagyá mikor ez ország törvényes képviselői által ebbeli kivánatai iránt nyilatkozott. A többi népfajok irányában, mert különállási követeléseiket sem a történeti jog sem a dolgok helyzete által igazolva nem látá. —