Századok – 1993
Közlemények - Gángó Gábor: Kiadatlan Eötvös-kéziratok 1848-50-ből III–IV/486
KIADATLAN EÖTVÖS-KÉZIRATOK 1848-49-BÓL 501 büntetőjog, a birtok viszonyok, nem maradt semmi, minek jogszerűsége s fenállhatása kérdés alá nem vonatott volna. b) A pártok a küzdelem szükségei között megfeledkeztek a győzelem lehetőségéről, s mindenik olly kérdéseket tűzött ki egyszerre mellyek egymással valoságos ellentétben álltak, vagy mellyek ha kivivatnak éppen azon pártot lökik legtávolabbra fö feladásától, melly melettek leginkább buzgólkodott. így küzdött az ellenzék, a jogegyenlőség és a magyar nemzetiség mellett egyszerre, ámbár az utóbbi a nemesi kiváltságnak feltartását igényié; — igy akará feltartani megyei rendszerünket midőn vele egyszerre parlamentaris kormányt követelt; — igy nyilványitá rokonszenvét az örökös tartományok alkotmányos átalakítása mellett, ámbár Magyarország állományi önállását semmi nem [191 v] veszélyeztetheté nagyobb mértékben, mint cppen az ha az örökös tartományok alkotmányos birodalmá alakulnak. A kormánypárt ellenben a magyar nemzetiség túlnyomása s állitolagos zsarnoksága ellen nyilatkozva, pártolta a nemesi kiváltságot melly e tulnyomoságnak fö alapját képezé. — Célja az vala hogy a birodalom egy compact egészé váljon, s mégis Horváthország számára tartományi authonomiát követelt minővel az elébb nem bírt s felzaklatá Magyarországban az egyes nemzetiségeket, hogy egyes fajok függetlenségi törekvéseiben, mellyek Magyarország határai közé szorítva nem maradhattak, ön maga épitse fel a sziklát mellyen a birodalom egysége hajótörést szenvedhet. Fogjuk öszve a mondottakat. A hoszú pártküzdelem után alkotmányos tekintetben kevés változott. A törvény s a dolgok tettleges helyzete ellentétben maradtak. Magyarország függetlensége sem a törvényben eltörölve, sem az életben létesítve még nem volt[.] Minden közhatalom, s a közigazgatás minden eszközei gyűlöleteseké tétettek. Minden polgári viszonyok kérdésbe vonattak. A pártok csak a küzdelem folytatására keresve eszközöket, a győzelem lehetőségéről megfeledkeztek, s minden positiv vagy legalább minden kivihető program nélkül álltak egymás ellenében. Ez az állapot mellyben az 1848iki nagy események Magyar országot találták. [192 г) V Az Austriai birodalomnak állása a Martiusi napok előtt. Az Austriai birodalom, uj. Poroszországon kivül nincs Európában állomány, mcllynek olly nagy része olly rövid ideig állna jelen öszveköttetésében. — Ez maga egy oka a gyengeségnek. — A másik még hatályosabb az; hogy a birodalomnak egyes részei között hibázik mind az mi más állományokban az egyes tartományok függetlenségi vágyainak ellensulyáúl szolgál. A birodalomnak nincs közös nemzetisége. A magyart kivéve nem találunk népfajt, mellynek tetemes része nem laknék a birodalom határain kivül, és szomszédai között csak a Török az ki határain belől rokonokat nem találna. Illy viszonyok alatt az egyes nemzetiségek elnyomása vagy felolvasztása nem remélhető, ha annak általjános akadályául ez esetben nem szolgálna már az is: hogy a birodalomban [192 v]
