Századok – 1993
Közlemények - Gángó Gábor: Kiadatlan Eötvös-kéziratok 1848-50-ből III–IV/486
502 GÁNGÓ GÁBOR lakó nemzetiségek között — az melly miveltségben legmagasabban áll, nem eléggé számos, s az melly legszámosabb nem áll eléggé magasan miveltség tekintetében, mint hogy tölök a többi nemzetiségek felolvasztása várathatnék. A birodalomnak nincs közös vallása sőt a vallás is a létezett viszonyok alatt inkább uj válaszfalként mint egyesitö kötelékül szolgált. Az hogy némely hitfelekezetek egyes tartományokban több vagy kevesebb törvényes kedvezésekben részesültek csak a buzgoságot neveié mellyel mindenik saját különállását feltartá. Horváthországnak statutuma melly minden protestánst a birtok jogbol kizárt, s a nagyobb vallási szabadság melly Erdélyben létezett e szempontbol véve fel egészen hasonló eredményeket idéztek elé. A birodalom külön részeinek nincs közös történetek. A nagyobb tartományok mind egyike külön emlékekkel bir. Az Olasz a Lengyel, a Magyar és Cseh nemzeti önérzetének táplálékot keresve, azon időszakig forgatja visza története könyveit melly a birodalommali egyesülést megelőzte söt éppen ezen egyesülés saját történeteinek csaknem legszomoruabb lapjára emlékezteti visza mindeniket. A Magyart Mohácsra, a Lengyelt országának feloszlatására. ~ [193 r] A mivelödés azon fokán mellyen az austriai birodalomban lakó népeknek nagyobb része állt, az anyagi érdekek, nemzeti érzelmek s előítéletek ellensulyáúl ritkán szolgálhatnak, az austriai birodalomban ez azonban nem is késértetett meg. Ipar és kereskedés melly által a birodalom részei között érdekegység idéztethetett volna elé, tisztán a financialis szempontbol tekintet[t]ek, és a vámsorompok mellyek Magyarországot a birodalom egyébb részeitől elválaszták, a már is létező idegenséget még egy hatalmas elkülönözési eszközzel segiték elé. És ha azon erőt keressük melly a birodalmat mind ezeknek dacára öszvetartá, csak egyet találunk. A közös kormányt, azt is ha figyelmünket a magyar korona tartományaira fordítjuk csak anyiban, a menyiben a kormányzás egyes ágai inkább a szokás mint az alkotmány szerent a király kezébe központosultak. -[194 r] Mig az Austriai császár, birodalmának nagyobb részében mint absolut uralkodó rendelkezett, s Magyarország közdolgai olly modon kormányoztattak, hogy a fontosabbak a nemzet alkotmányos béfolyásán kivül álltak, és addig a belső egység hiány a monarchiának külső állására béfolyást nem gyakorolhatott. A had s fináncnál, a vám s kereskedelmi rendszernél, egy szóval mind azon tárgyaknál, hol a birodalom érdeke egységet igényelt, a fejdelem egysége eze[n] eredmény előidézésére elégséges vala. A dolgok ezen helyzetének következései szembetünök[.] [194 v] Miután az; mi a monarchiát enyi szétágazási okok mellett öszvetartá annak sajátszerű kormányrendszerében vala kereshető, s mindenki béláthatá; hogy a birodalom közdolgainak legfontosabb részében az egység azoknak absolut kormányzása által feltételeztetik világos: hogy azok kik a birodalom egységét feltartani ohajták, ha bár a létező kormányzási formák hiányait átlátták is, ellenezték azoknak változtatását, s azon mozgalmak irányában mellyek alkotmányos formák béhozását célozák rokon szenyvel nem viseltettek. Azok ellenben kik több szabadság után sovárogtak mert szinte érzék az ellentétet melly e követelések s a birodalomnak egysége között létezett, nem viseltettek rokonszenvei a birodalom egysége iránt[.]
