Századok – 1993

Közlemények - Gángó Gábor: Kiadatlan Eötvös-kéziratok 1848-50-ből III–IV/486

KIADATLAN EÖTVÖS-KÉZIRATOK 1848-49-BÓL 491 den Staat erklären konte (l'étât c'est moi), gab es daß außer der Person des Regenten nichts was die einzelnen Theile des Staates zu einem Ganzen vereinigte. Ohne ihm blieben Provinzen, Städte Herrschaften, manchmal durch die Gewohnheit langer Jahrhunderte und gemeinsame Interessen verbunden, meistens mit gegenseitigen Rivalitäten je alter Freundschaft welche die Zeit ihrer Verbindung überlebt; daß der Staat als Ganzes bestand nur durch das Königthum und ist ohne ihm nicht zu denken [...]; Dieses Verhältniß welches vor der französischen Revolution fast in allen Staaten Europas bestand, finden wir auch in der österreichischen Monarchie, ja es ist vielleicht kein Staat zu finden, wo der Einfluß der monarchischen Gewalt als der einzigen Bedingung der Einheit des Staates sich uns klarer zeigen würde als eben hier"14

. Az 1848iki forradalom történetének és az „ősváltozatnak" a keletkezési ideje tehát megközelítő pontossággal megállapítható. A szövegek adataiból kikövetkeztethetően az előbbi megírásának dátumát 1848. október-decemberre, az utóbbiét (amely az 1848iki... első fogalmazványának ceruzás átjavításával járt együtt) 1849. május-júliusra. Nem mondható el azonban ugyanez a már említett Müncheni vázlatról. Az Eötvös által megadott dátumnak, 1848 végének a feltétlen elfogadása számos okból problematikusnak tűnik. Egyfelől — körülbelül a vázlat második harmadától kezdődően — Eötvös a forradalomról mint elmúlt eseményről beszél. A Müncheni vázlat szerint a birodalomban a rendet a fegyverek helyreállították: „a hadsereg vitézsége megtartá az anyagot mcllyböl a monarchia állt, neki köszönhetjük hogy belölle egy kö nem veszett cl, de a régi épületet azért senki nem fogja többé felépíteni"(6. recto). Később még egy helyütt megemlíti, hogy „a hadsereg anyagi hatalmán kivül" nincs egyéb összetartó erő (10. verso). A Müncheni vázlat jellegzetesen forradalom utáni kérdéseket vet föl: a „birodalom ujjá alakítása" (6. verso) a tárgy, melynek Eötvös a vázlat második részében a legtöbb figyelmet szenteli. Mindez óvatosságra int; azonban még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a Müncheni vázlat Világos után keletkezett. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a német lapok — amelyek hírei alapján a Magyarországtól távol levő Eötvösnek tájékozódnia kellett — 1849. január elején már a lázongás teljes megfékezését látták Pest-Buda elfoglalásában. Mindenképpen indokoltnak tűnik az augsburgiv4%emet>ie Zeitung szemügyre vétele ebből a szempontból: Eötvös ezt az európai viszonylatban mértékadó újságot már a reformkorban figyelemmel kísérte; 1848 decemberében pedig cikke jelent meg benne. Jogos a feltételezés, hogy emigrációjában olvasóként is ezt részesítette előnyben. A nevezett újság hírei között a következőket írja: január 7-én, jellegzetes szóhasználattal, arról számol be, hogy Schlick a „Kárpátoktól Kassáig terjedő országrészt tökéletesen pacifikálta" („Bis den 22 hatte das äußere Flügelcorps unter Feldmarschalllieutenant Grafen Schlick die ganze Landesstrecke, von den Karpathen bis südlich über Kaschau vollkommen pacificirt"). Az újság budai tudósítója jan. 9-i levelében amiatt mentegetőzik, hogy — bár Magyarország leverését előre jelezte — a pacifikáláshoz szükséges áldozat mértékét túlbecsülte: „Ich schrieb Ihnen [...] daß, und die Gründe warum ich glaube daß Ungarn in dem vormaligen Kampfe gegen Oesterreich unterliegen werde. [...] Wenn ich mich in etwas getäuscht habe, so war es nur in der Voraussetzung es werde die Pacification nicht ohne große Opfer zu