Századok – 1993
Közlemények - Gángó Gábor: Kiadatlan Eötvös-kéziratok 1848-50-ből III–IV/486
490 GÁNGÓ GÁBOR mondja: „Österreich hat eine große Europaeische Mission. [...] Der Österreichische Staat soll der Vermittler der westlichen Civilisation im Osten seyn. [...] Österreich soll die Freiheit des Westens gegen die überwiegende Macht die ihr von Nordosten droht beschützen." Ezért kellene a birodalomnak erősnek lennie, ám nem az. („Soll Österreich seine Aufgabe lösen, so muß es vor allem stark seyn, und wer kann sich die traurige Wahrheit verschle[ier]n daß es Österreich für den Augenblick nicht ist.") A második fejezet előtti „E." jelentése föltehetően Einleitung, azaz bevezetés. Ez a rész értékes adalékot szolgáltat a keletkezés idejének kiderítéséhez: Eötvös arról ír, hogy a szorongatott helyzetben levő állam területi épségének megóvása érdekében Ausztria Oroszország pillanatnyi segítségéért kellett, hogy folyamodjon. („Die Nothwendigkeit in der sich der Staat befand zur Wahrung seiner Integrität die momentane Hülfe Rußlands anzusprechen hat [...].") Ebből következik, hogy a szóban forgó három fejezet 1849 májusánál előbb nem keletkezhetett: Ferenc József május elseji levele és Miklós cár 9-i kiáltványa azok az események, amelyek után már jósolni lehetett a nyári intervenció bekövetkeztét. Ugyancsak kiderül a bevezetésből, hogy e néhány fejezet egy kétrészes nagy műnek, mintegy az Uralkodó eszmék „ősváltozatának" kezdete lett volna, amelynek első kötete a közelmúlt (azaz 1848) eseményeivel foglalkozott volna, a második pedig azzal, hogyan teremthető meg legkönnyebben a birodalomban a szabadság és a rend\ („Will man sich daher über die gegenwärtige Lage der Monarchie, die als die notwendige Basis jeder zukünftigen Entwicklung betrachtet werden muß, eine richtige Ansicht verschaffen, so muß man vor Allem über die Ereignisse der jüngsten Vergangenheit und ihre tiefer liegenden Gründe mit sich ins Reine gekommen seyn dies ist's was den ersten Theil dieser Arbeit ausmacht. Wie in den gegebenen Verhältnissen die Freiheit und Ordnung die wir alle wollen, in der österreichischen] Monarchie am leichtesten begründet werden könne: dies ist der zweyte Theil oder besser gesagt, dies ist die eigentliche Aufgabe dieses Werkes." Úgy tervezi, hogy a magyarországi mozgalmakat állítja a középpontba, és hogy nem egyes embereknek, hanem a „viszonyoknak" és a „helyzeteknek" a hatásáról lesz szó: „Geschichte [...] besonders der Bewegungen in Ungarn die ich als Mittelpunkt meiner Darstellung nehmen muß"; „da hier nicht von der Wirksamkeit einzelner Menschen, sondern von der der Verhältnisse und Stellungen die Rede seyn soll". Mindez akarsz 1848iki forradalom történeté nek bevezetője is lehetne. És nemcsak lehetne, hanem bizonyos szempontból az is: a harmadik fejezet nem más, mint a magyar nyelvű tanulmány egyes részeinek átdolgozott, lefordított változata. Úgy tűnik tehát, hogy Az 1848iki forradalom történetének újraolvasása, ceruzás átjavítása az orosz beavatkozás idejére esik, és a már meglévő anyagnak a készülő szintézisbe való beillesztését készítette elő: a munka azután az első fejezettel abbamaradt. A címet például Eötvös Az J848iki forradalom története V. fejezetének éléről veszi át: „Az Austriai birodalomnak állása a Martiusi napok előtt"; vö. a német nyelvű kézirat „Г'-sel jelzett fejezetének címével: „Über den österreichischen Staat vor den Ereignissen des Jfahres] 848.". Továbbá vö. az első fejezet — ceruzával javított! — vonatkozó sorait az alábbiakkal: „Die Zeit steht uns nicht fern, wo fast jeder Monarch Europas, gleich Ludvig [!] XIV ohne alle Anmaßung sich selbst für
