Századok – 1993
Közlemények - Gángó Gábor: Kiadatlan Eötvös-kéziratok 1848-50-ből III–IV/486
Gángó Gábor KIADATLAN EÖTVÖS-KÉZIRATOK 1848^9-BŐL Az Országos Levéltár P szekciójából (834., 1. cs., 177-232., 242-245. ff.) került elő az a terjedelmes és mindeddig ismeretlen Eötvös-kézirat, Az 1848iki forradalom története, amelyből alább részletek következnek. Az egész szöveg előreláthatólag a hozzá sok tekintetben rokon, az Eötvös-irodalom által jól ismert Müncheni vázlattal fog egy kötetben megjelenni az Argumentum kiadónál. E vállalkozás csupán folytatja, de korántsem fejezi be az 1848-54 közötti, az Uralkodó eszmék keletkezésével közvetlenül vagy közvetve összefüggő kéziratoknak Л francia forradalom történetének sajtó alá rendezésével megkezdett földolgozását. Mindazonáltal, ahogy az alább megmutatkozik, Az 1848iki forradalom története és a Müncheni vázlat szűkebb keletkezéstörténeti kontextusának megállapításához szükség van e bevezető keretében a ránk maradt kéziratanyag már feltárt, de még kiadatlan részének az itt olvasható munkákkal közös kronologikus elrendezésére. A munka jelen állásában csak az 1848 és 1849 közötti — tehát nemcsak az Uralkodó eszmék első kötetét, hanem az Ausztria nemzetiségeinek egyenjogúságáról írott röpiratot is megelőző — szövegekre lehettem tekintettel. Ezen belül további terjedelmi megkötést kellett alkalmaznom: csak azokat a kéziratokat vettem figyelembe, amelyek legalább a fejezet méretű szerkesztettségi szintet elérik: kéziratban maradt műnek vagy annak töredékének tekinthetők. Az e korszakbői származó kisebb — néhány sornyi, esetleg oldalnyi — terjedelmű följegyzések (amelyek az alkotási folyamat alaposabb megismerése szempontjából nagy jelentőségűek) rendszeres vizsgálatára — és esetleges kiadására — csak a jövőben kerülhet sor. Az anyagkezelés eme kényszerű módszertani fogyatékosságáért cserébe viszont a fontosabb, összefüggő, tanulmány méretű szövegek előbb lesznek hozzáférhetők az érdeklődők számára. Mindez szükséges azért is, mert a forradalom utáni Eötvös-kéziratok keletkezési idejének pontos meghatározása számos nehézségbe ütközik. A kéziratok lapjain általában nem szerepel dátum, és a kérdéses évekből rendkívül kevés egyéb forrást — levelet — ismerünk. Azon a két levélen kívül, melyet Eötvös Szalay Lászlónak, ületve a Batthyány-perrel kapcsolatban gróf Cziráky Jánosnak írt1 , más jelentősebb misszilis anyag az emigráció idejéből egyelőre nem ismeretes. Egy 1849. július 30-ról keltezett, testvéréhez, báró Eötvös Déneshez írott levélfogalmazvány-töredék bizo-
