Századok – 1993

Tanulmányok - Urbán Aladár: Kossuth és Görgey 1848 őszén I/37

KOSSUTH ÉS GÖRGEY 1848 ÓSZÉN 45 nokkal, akik akkor a vasútnál voltak tisztviselők.) Görgey helyzetét tisztjei összeválogatásában jelentősen megkönnyítette az, hogy egyelőre nem érkeztek megyei vagy városi önkéntes nemzetőri alakulatok a szolnoki táborba, amelynek tisztjeit a hatóságok már kijelölték. így Szemere egy szeptember 6-i körlevele alapján századostól lefele „a hadjárás idejére" a hiányzó tiszteket „helyettesíthette" (vagyis ideiglenesen kinevezhette). Ezzel a lehetőséggel Görgey élt is, elsőként István öccsét — aki segédtiszti kinevezését rang megjelölése nélkül kapta — nevezte ki szeptember 10-én nemzetőri hadnagynak.1

2 Ismeretes, hogy 1848 szeptemberének első napjai a fővárosban igen mozgalmasak voltak. Görgey itt volt, amikor ismertté vált a bécsi udvar fenyegető emlékirata, s az országgyűlés küldöttséget menesztett a királyhoz. Pesten tartózkodott az országgyűlési küldöttség elutazását követő bizonytalan, rémhírekkel teli napokban. Ismét Pesten volt, amikor a Budát környező falvakban nem magyar legénységű sorezredí lovas alakulatok jelentek meg, Ivánka őrnagy a váci táborból Szemere rendeletére szeptember 9-én egy zászlóaljjal Pestre jött, s az Egyenlőségi Társulat toborzást hirdetett az „egyenlőségi ezred" felállítására. Szeptember 9-én itt olvashatta a Kossuth Hírlapja cikkét, amely elítélte az Egyenlőségi Társulat szervezkedését. Szeptember 10-én pedig — ha a délutáni vonattal utazott is el — a feszülten várakozó fővárost hagyta maga mögött, amely már az előző este várta az országgyűlési küldöttség és az augusztus 27-én Bécsbe utazott Batthyány és Deák Ferenc visszaérkezését. Intézkedései során Görgey alkalmat talált arra is, hogy ismét jelentkezzen Kossuthnál. Szeptember 4-én Pesten beadvánnyal fordult a pénzügyminiszterhez és hivatkozva augusztus 27-i kinevezésére, 700 pengőforint előleget kért (havi 60 pft-os törlesztésre). Indoklása: bár állása fényes, vagyontalansága miatt felszerelése érdekében kénytelen lesz „ez időkben roppant áldozatokkal járó adósságokba" verni magát, ha nem kap állami előleget. Kossuth válasza, vagy az intézkedés nyoma nem ismeretes (hiszen a beadványnak csak a fogalmazata maradt fenn Görgey mintaszerűen megőrzött levéltárában), de igen valószínű, hogy a kérelmet kedvezően intézték el. Ezt az látszik bizonyítani, hogy szeptember 9-én az általa szervezett sereg vagyontalan tisztjeinek helyzetét könnyítendő, arra kért engedélyt, hogy a reá bízott pénzből az ezt igénylőknek 40 ezüst forint előleget adhasson, amelyet tiszti fizetésükből havi 10 pengő forintjával fizetnének vissza. (Igen valószínű, hogy ezzel a kérelemmel Görgey személyesen járt Kossuthnál.) A kép teljességéhez tartozik, hogy szeptember 3-7. között Görgey legalább egyszer találkozott Szemere Bertalannal is. Szemere később, az emigrációban írt művében úgy emlékezett, hogy Görgey az Utasítást értelmében járó ágyúk és töltények ügyében járt nála. Nagy valószínűséggel erre a látogatásra szeptember 5-én került sor, amikor Görgey azt kérte Szemerétől: utasítsa a „középponti vasutat", hogy az a szolnoki tábor számára díjmentesen (az állam utólagos fizetése mellett) szállítsa a szükséges dolgokat. Ezt látszik bizonyítani Szemerének e tárgyban szeptember 5-én kiadott rendelete, s az a tény, hogy 8-án különböző katonai cikkeket vett át Görgey István Szolnokon, miközben az ágyúk csak 13-án érkeztek.13 A „Napi események" feljegyzései szerint szeptember 11-12-én Görgey István hadnagy tartózkodott Pesten. Visszatérve Szolnokra megvitte a Batthyány-kormány