Századok – 1993

Közlemények - Gecsényi Lajos: Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16–17. század fordulóján III–IV/469

480 GECSÉNYI LAJOS állt-e a közvetlen összefüggés az Ausztriába irányuló élőállat és bőrexportot, illetve az iparcikkek behozatalát lebonyolító kereskedők tevékenységében, miként erre a 16. század első feléből több példát ismerünk. JEGYZETEK 1 Takáts Sándor: A dunai'hajózás a 16. és 17. században (Második Közlemény) In: Gazdaságtörténeti Szemle 1900. 172. old. 2 KarlFajkmajer: Handel, Verkehr und Münzwesen. In: Geschichte der Stadt Wien IV. köt (Wien, 1911) 536. old.; Friedrich Engel-Janosi: Zur Geschichte der Wiener Kaufmannschaft von der Mitte des 15. bis zur Mitte des 16. Jahrhunderts. In: Mitteilungen des Vereins für die Geschichte der Stadt Wien 6. (1926) 36-skl.; Peter Csendes: Zur Wiener Handelsgeschichte des 16. Jahrhunderts In: Wiener Geschichtsblätter Jg. 29. (1974) 218-skl. 3 Harald Prickler: Das Volumen des westlichen ungarischen Aussenhandels vom 16. Jahrhundert bis 1700. In: Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege Hgb. vom Othmar Pickl (Graz, 1971) 142-143. old. Az 1603. évi adatok ellenére, a kolozsvári kereskedőknek az 1604. évi listából való teljes hiányából következtetve, Prickler maga is fenntartásokat hangoztatott a kereskedelmi forgalom folyamatosságát illetően. Vö. ehhez Pach Zsigmond Pál: Magyarország nyugati gyapjúszövet behozatala a 15. és a 16. század közepén. In: Történelmi Szemle 1971. 31. old. 50. jegyzetben mondottakat. — Más kérdés, hogy a század folyamán Bécs központi szerepe legfeljebb időlegesen volt veszélyeztetve, kevésbé a háborús események, mint a vámemelések, új vámok bevezetése miatt. 4 Othmar Pickl: Die Rolle der Habsburgischen Ostalpenländer im West-Ost-Handel von der Mitte des 15. bis zur Mitte des 17. Jahrhunderts In: Domus Austriae. Eine Festgabe Hermann Wiesflecker zum 70. Geburtstag (Graz, 1983) 309-311. old. — A Pickl által használt 1616/1617. évi jegyzékek a szárazföldi vám naplói. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert Pickl, aki a petronelli levéltárban felfedezte a naplókat, a vízivámot is Maria Ellend-inek nevezi, holott az iratokból egyértelműen kiderül, a vízivám Petronellen volt, még ha alkalmanként Hainburgban szedték is. Pickl egy másik tanulmányában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi kapcsolatok a 15 éves háború alatt sem szakadtak meg. bár az 1604-es év kétségkívül bizonyos törést mutat. Uő.: Österreichs Stellung im West-Ost-Handel voi 16. bis zur Mitte des 18. Jahrhunderts mit besonderer Berücksichtigung des Handels mit dem Südoste In: Mitteilungen des Bulgarischen Forschungsinstitut in Österreich Jg. 4/2 (1981) 38-40. old. Különnyc nat. 3 Ferenc Pap: Orientaria central-europeana a comertului clujean in prima iumutate a sec. 17. In: Acta musei Napocensis 17. (1980) 212-213. old. és Uő.: Comertul Clujului cum Vienna intre 1599-1637 (Ре baza registleror tricensimala) In: Acta musei Napocensis 18. (1981) 171-190. old. Köszönöm Pap Ferenc barátomnak, hogy tanulmányai különlenyomatát a rendelkezésemre bocsátotta. Ide vonatkozóan kell még megemlíteni Sámuel Goldenberg tanulmányát Der Handel Transsilvaniens vom 14. bis zum 17. Jahrhundert. In: Scripta mercaturae 11. (1977) aki ugyancsak felhasználta a kolozsvári harmincadnaplók adatait. Elemzésükben sajnos mindketten, az ismert körülmények között, Magyarország fogalmán csak a mai országterületet értik, ami érthetően torz képet ad a kereskedelmi kapcsolatokról. 6 Az egy-egy évre és egy-egy vámszedő helyre korlátozódó jegyzékek értékeléséből csak óvatos következtetéseket lehet levonni. Nehéz ugyanis megítélni, hogy mikor melyik Magyarországra vezető útvonal örvendett nagyobb népszerűségnek, melyiket használták többen vagy kevesebben. Ezért is véljük túlzottnak Prickler megállapítását, mely szerint az osztrák-délnémet térségből érkező teljes behozatal Köpcsényen keresztül érkezett, i.m. 143. old. A petronelli levéltár (Schlossarchiv Petronell) az Abensberg-Traun család tulajdonában van. Kutatásaim Otto Abensberg-Traun gróf megértő engedélye és Dr. M ад Weltin főlevéltáros (Alsó-Ausztriai Tartományi Levéltár) segítőkészsége tették lehetővé. Mindkettőjüknek köszönettel tartozom. 7 Fajkmajer: i.m. 570-578. old. 8 A.16-17. századi kelet-nyugati kereskedelmi kapcsolatrendszerről O. Pickl több tanulmányt publikált. A légátfogóbbak a 4. jegyzetben említettek. 9 Takáts Sándor: i.m. 151. old. és Ferdinand Tremel: Wirtschafts- und Sozialgeschichte Österreichs (Wien, 1969) 203. old. 10 Fajkmajer: i.m. 570-578. old.