Századok – 1993
Közlemények - Gecsényi Lajos: Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16–17. század fordulóján III–IV/469
BÉCS ÉS MAGYARORSZÁG KERESKEDELME A 16-17. SZÁZADBAN 481 11 A petronelli vízivám és a Maria Ellend-i szárazvám létesítésének időpontjára éppen egy a magyar kereskedők által az 1580-as évek végén Ernő főherceghez beadott panaszból következtethetünk. A beadványt aláíró Bodonyi Mihály, túri Siladi Lőrinc, túri Szőcs Simon, túri Kádas Gergely és Debenczi (Debreceni?) György az újonnan létesített vám ellen emeltek panaszt. Schlossarchiv Petronell. 224. doboz. Mautakten. 12 Schlossarchiv Petronell. 224. doboz. Mautakten. Különálló lapokra írt heti elszámolások. 13 Kézikönyv jellegű összefoglalás olvasható Endrei Waller könyvében: Patyolat és posztó (Bp. Magvető, 1989) 136-137. old. Fajkmajer tanulmánya szerint a „macheya" perzsa eredetű gyapjúanyag. (i.m. 534. old. 12. j.) A bécsi mázsaház 1584-es vámjegyzéke (Österreichisches Staatsarchiv Finanz- und Hofkammerarchiv Niederösterreichische Herrschaftsakten W 68/c RN 288/3 fol. 988-skl.) ezzel szemben közepes vámtétellel a lenvásznak, barchentek és háztartási vásznak közé; az 1592-es komáromi vámjegyzék az olcsóbb selymek közé sorolja. (ÖStA FHKA Vermischte ungarische Gegenstände Fase. 7. No. 193. RN 46/A) 14 Endrei Walter: i.m. 136-137. old. Fajkmajer szerint (i.m. 534. old. 12. j.) a „schamblott" két különböző jellegű anyaggal azonosítható 1) teveszőrből készült gyapjúszövet 2) vászonjellegű pamutanyag. A komáromi vámjegyzék a „venedischer Schamblott" nevű anyagot ismeri és a jobb minőségű selymek közé sorolja. 15 Ld. erről Takáts Sándor: i.m. 173-174. old. Az általa idézett iratok az ÖStA FHKA Reichsakten Fase. 174/B fol. 434-438. jelzet alatt találhatók. Vö. továbbá O. Pickl.: Österreichs Stellung... с. idézett tanulmányát. (39^10. old.) 16 Schlossarchiv Petronell. 224. doboz. Mautakten. Landmaut Maria Eilend 1591. ápr. 13-20. A magyar családnevek a félrehallás következtében erősen eltorzultak, ezért ahol nem lehetett a nevet egyértelműen azonosítani, ott az eredeti formát adtuk meg. 17 Schlossarchiv Petronell. Mautregister 1. köt. 1593-1598. Wassermaut Petronell. 18 Schlossarchiv Petronell. 224. doboz. Mautakten. Landmaut Maria Eilend 1598. február 1-7. 19 Uo. 1598. január 25-31. Pap Ferenc kereskedő személyére Granasztói György: A kassai kereskedelem a 16. században. In: Gazdaság, társadalom és történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára. Szerk.: Glatz Ferenc. (Bp. 1989) 74. old. 20 A hosszú úton, nehéz időjárási viszonyok között történő szállítás során keletkező károk megelőzésére az árukat igen gondosan csomagolták. A posztókat a nedvesség ellen pamutból készült „huzatba" burkolták, a fűszereket, gyümölcsöket, kaszát, fűrészt, szatócsárut, stb. a hagyományos formájú hordókban (Fass) vagy ovális alakú hordókban (Lagel) illetve ládákban (Truchen) fuvarozták. Az ily módon szállított árukra általánosságban a „beschlagenes Gut" vagy „Ganzgut" megjelölést alkalmazták, ami eleve magasabb vámtétel alá esett. Ld. F. Tremel: i.m. 216. old. A Lagel-t egy korábbi közleményemben tévesen ládaként azonosítottam. 21 A lista eredetije a Fraknó/Forchtensteinben őrzött herceg Eszterházy levéltárban található Amtsprotokolle No. 6980. jelzet alatt. A tanulmány megírásakor a Dr. Harald Prickler által nagyvonalú baráti gesztussal rendelkezésre bocsájtott gépirati másolatot használtam. 22 Az oklevél eredetije 1980-ban a mosonmagyaróvári Hanság Múzeum gyűjteményében volt. 23 A harmincadhivatalok szervezeti viszonyairól Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a 16. század közepén (Bp. Akadémiai 1988) 18-43. old. A monográfia az egyes harmincadhelyeket aszerint is jellemzi, hogy a behozatal vagy a kivitel volt a jellemzőbb forgalmukra. A harmincadbevételek alakulására Zimányi Vera - Harald Prickler: Konjuktura és depresszió a 16-18. századi Magyarországon az ártörténet és a harmincadbevételek tanúságai alapján. In: Agrártörténeti Szemle 1974. A részletes adatok azonban éppen a századfordulón hiányoznak. 24 Az 1546-os harmincadjegyzékben szereplő árukra ld. Gecsényi Lajos: Kelet-magyarországi kereskedők a nyugati távolsági kereskedelemben 1546-ban. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve 18. Szerk. Gazdag István (Debrecen, 1991) 30-31. old. Az 1555-ös kassai jegyzék posztófajtáiról ld. Granasztói György: i.m. 68. old. 25 A „Kerntuch" Endrei Walter szerint a közepes, jobb minőségű posztók gyűjtőneve, (i.m. 228. old.) A komáromi vámjegyzékben az olcsó vámtételű posztók (Kerntuch 1 darab/10 dénár, Karasia 1 darab/13 dénár) között szerepel. Mindezek ellentmondanak a Grimm nagyszótár által adott meghatározásnak: „das beste Tuch", „tuch aus kernwolle", „soll mit zweien sigeln versigelt werden" (Deutsches Wörterbuch von Jakob Grimm und Wilhelm Grimm V. köt. Leipzig, 1873. 612. hasáb), azaz, hogy a legjobb kétszer megpecsételt minőségbe tartozik. Kováts Ferenc munkájában (Nyugat-Magyarország áruforgalma a 15. században a pozsonyi harmincadkönyvek alapján Bp. 1902.) az elnevezés még nem fordul elő.
