Századok – 1993

Tanulmányok - Urbán Aladár: Kossuth és Görgey 1848 őszén I/37

44 URBÁN ALADÁR gató егб az országban leginkább б maga". Ezt követően Ivánka azt fejtegeti, hogy a reájuk ruházott „nem mindennapi hatáskör" birtokában a kormány iránti engedelmességükről nyilatkoztak, leszögezve, hogy „V. Ferdinánd és az 1848-ki alkotmány" a jelszavuk, s egyik irányban sem óhajtották ezt az álláspontjukat meghaladni. Ivánka szerint Kossuth eleinte tartózkodóan fogadta őket, „meglehet — mondja —, hogy a kinevezés s a csapatok ekkénti szervezése nem bírta tetszését". (Ami valószínű, hiszen Kossuth ekkor már megkezdte saját — egyelőre a nevét is viselő — szabadcsapatának a szervezését.) Később azonban Kossuth felengedett, emlékezik Ivánka, s azzal bocsátotta el őket, hogy .Jelszavunk az ő jelszava." A két frissen kinevezett honvéd őrnagy tehát kötelességének tartotta meglátogatni Kossuthot, aki akkor — a hadügyminisztert helyettesítő Szemere Bertalannal együtt — a legfontosabb kormányzati teendőket látta el. Feltételezhetően ez volt Kossuth és Görgey első találkozása, s ezt követte szeptember 1. előtt az a négyszemközti beszélgetés, amely után Görgey megkapta a már említett felhatalmazást a lőkupakok beszerzésére.10 Az augusztus 29-én megjelent miniszterelnöki rendelet jelezte, hogy a kijelölt őrnagyok szeptember 3-án fognak a táborhelyül kijelölt városokban megjelenni. Amikor Batthyány ezt a rendelkezést, valamint az őrnagyok kinevezéséről szóló közleményt aláírta, nem készült még el a táborok vezetőinek adandó utasítás. így annak aláírása a honvédségi és nemzetőri ügyekben a miniszterelnököt helyettesítő Szemerére maradt. Érdekes módon azonban Ivánka úgy utazott el szeptember 3-án Vácra, hogy nem készült még el ez az utasítás, mert azt — öt példányban — szeptember 6-án Vácról küldte meg Szemerének. A késedelem okát nem tudjuk. Lehet, hogy Ivánka szerette volna elérni, miszerint a négy tábor felügyeletét Nádosdy Sándor őrnagy, a Haditanács osztályvezetője (maga is Nádor-huszár) lássa el, amit az visszautasított. Lehet, hogy az utasítás megszövegezésére csak szeptember 3-a után került sor, amikor is a Szolnokról Pestre visszatért Görgey к átázott Vácra. Azt mindenesetre joggal feltételezhetjük, hogy Görgey részt vett a: utasítás megfogalmazásában. Az ó tullni akadémián szerzett ismereteit sejthetjük az utasítás azon kitétele mögött, amely kisebb folyók áthidalására szétszedve szekereken szállítható híd alkalmazását hagyta meg a négy őrnagynak. Mindenesetre az „Utasítás a négy őrnagynak" címet viselő dokumentumot Szemere — hangsúlyozottan a miniszterelnök helyett — csak szeptember 7-én írta alá.11 Görgey a maga szervezőmunkáját egy augusztus 29-én az érdekelt hatóságokhoz megküldött litografált körlevéllel kezdte. Augusztus 31-én — a miniszterelnöki rendeletre hivatkozva — bejelentette a Nemzetőrségi Haditanács elnökének, hogy segédtisztjének Görgey Istvánt választotta, minthogy alkalma volt „úgy tehetségei mint hazánk java iránti bizalmáról tökéletesen meggyőződni". Görgey szeptember 3-án kiutazott Szolnokra, de ott még semmi nem várta, így aznap visszatért Pestre. A Görgey-család levéltárából elkallódott, de az 1848-as minisztérium anyagában fennmaradt, a szolnoki tábor napi eseményeit szűkszavúan rögzítő naplóból tudjuk, hogy Görgey szeptember 3-7. között Pesten volt, majd szeptember 9-10-én megint a fővárosban tartózkodott, s 13-15. között ismét visszatért oda. Ezek az utak részben a szükséges ruházati és felszerelési cikkek, a fegyver és lőszer biztosítását, részben a törzshöz szükséges tisztek (számvevő, élelmezési tiszt) „toborzását" célozta. (Ezt szó szerint kell érteni, mert volt Nádor-huszárokkal vette fel a kapcsolatot, például olya-