Századok – 1993

Tanulmányok - Urbán Aladár: Kossuth és Görgey 1848 őszén I/37

KOSSUTH ÉS GÖRGEY 1848 ÓSZÉN 43 Ismereteink szerint a Mészáros kíséretébe történet beosztás igen valószínűtlen, s mint az előbbiekben jeleztük, a főváros elhagyása nem állott Görgey érdekében. Úgy tűnik, mintha ezzel a kitérővel a szolnoki nemzetőri tábor élére kerülését akarná véletlennek feltüntetni. Holott Batthyány miniszterelnök augusztus 13-i rendelete után, amely ezentúl csak önként jelentkezőkből összeállított nemzetőrök tábori szolgálatára kívánt építeni, várható volt az új rendszer szervezeti kereteit meghatározó intézkedés. Ez a feladat pedig a Nemzetőrségi Haditanácsra, pontosabban Batthyány hadügyi és nemzetőri irodájára várt, amelynek Ivánka Imre volt a vezetője. Prágai és bécsi útja után ide volt beosztva Görgey Artúr is. Bár az iratok hiányosak, s nincsen meg az iktatókönyv sem, a Haditanács meglévő irataiban augusztus 24-én és 25-én Görgey tevékenységének határozott nyomát találjuk, sőt az utóbbi napon Batthyány három levelének fogalmazványát ő készítette el. Ennek egyébként az az oka, hogy Ivánka ezekben a napokban a miniszterelnök utasítására szemleutat tett a déli táborban, s Görgey helyettesítette. Ezt követően született meg Batthyány augusztus 27-én kelt rendelete az önkéntes nemzetőrség négy kerületi táboráról. A váci tábor élére Ivánka, a szolnokira pedig Görgey Artúr került, s egyidejűleg megkapták — miként a Pápára és Aradra rendelt tábor parancsnokai is — a honvéd őrnagyi kinevezést.8 Görgey számára tehát megbízatása és előléptetése nem lehetett meglepetés, s az is nyilvánvaló, hogy a négy tábor ésszerű gyülekezőhelyének kijelölése után a korabeli vasút két végpontját: Vácot és Szolnokot maguknak választották. A fővároshoz közelebbi, tehát fontosabb hely Ivánkáé lett, míg „a sors" Szolnokot juttatta Görgeynek. Bár az új kinevezés nem húzta keresztül Görgey elképzelését, hogy a tervezett lőkupakgyár élére kerüljön, annak felállítása meglehetősen bizonytalan volt. így elképzelhető, hogy a tartós háború veszélyére figyelmeztető és nagy mennyiségű lőkupak beszerzését sürgető augusztus 27-i Batthyányhoz intézett beadványa az említett rendelkezés és az azzal együttjáró előléptetés ismeretében született. Az mindenesetre tény, hogy még aznap érkezése volt arra, hogy értesítse István öccsét a bekövetkezett fordulatról. Görgey István ekkor az óbecsei táborban volt Földváry őrnagynak a pesti értelmiségi (hivatalnok) ifjúság soraiból szervezett, ideiglenes szolgálatot vállalt önkéntes nemzetőri zászlajával. A „hivatalos" és „igen sürgős" jelzéssel ellátott levél így kezdődik: „Kedves Öcsém. Az ide mellékelt rendeletbül kiveszed őrnaggyá történt kinevezésemet. Állásom ezentúl pompás, de — nyaktörő is." A lelkesedést és megelégedést sugárzó levél célja nemcsak az örömhír bejelentése volt, hanem elsősorban István meghívása, hogy lássa el bátyja mellett a segédtiszti feladatokat. István elfogadta a felajánlott munkakört, Földváry őrnagy hozzájárult elutazásához, így augusztus 30-án Görgey István — a hadnagyi kinevezés várományosa — elindult Pestre. Személyében Görgey Artúr nemcsak a magyar nyelvben és jogban járatos segédtisztet, hanem ragaszkodó testvért kapott, aki további katonai pályájának nagyobbrészt szemtanúja, majd később hűséges krónikása lett.9 A négy kerületi tábor létesítéséről és őrnagy parancsnokainak kinevezéséről szóló rendelet augusztus 29-én jelent meg a Közlönyben. Ezt követően — írja Ivánka — megköszönték a kinevezést a nádornak, majd Görgeyvel együtt meglátogatták Kossuthot. Az emlékezés szerint ezt azzal indokolták, miszerint látják, hogy „a moz-