Századok – 1993

Tanulmányok - Urbán Aladár: Kossuth és Görgey 1848 őszén I/37

KOSSUTH ÉS GÖRGEY 1848 ÓSZÉN 41 att, ezzel a feltételezéssel egyetérthetünk. De a döntést késleltette az is, hogy a tervezett gyutacs- és lőkupakgyár létesítésében érdekelt volt az iparügyi minisztérium is, amelynek megbízottja augusztus 23-án a hadügyminisztériumban sürgette: Görgey és Janig hazatérése után mi a teendő?5 Görgeynek valószínűleg tudomása volt arról, hogy Marziani augusztus 21-én továbbította Batthyány miniszterelnöknek a lőkupakgyár létesítését — és Görgey kinevezését — indítványozó javaslatot. Mint Batthyány közvetlen környezetében dolgozó személy legkésőbb augusztus 27-én értesülhetett arról, hogy a miniszterelnök Bécsbe készül, hogy kieszközölje az uralkodótól az újoncozásról és a papírpénz kibocsátásáról szóló törvény szentesítését. Ezen a napon sietve levelet fogalmazott tehát, amelyben Batthyányi arra figyelmeztette, hogy hosszú háborúra kell számítani, ezért — ha a miniszterelnök nem is véli szükségesnek azonnal intézkedni egy lőkupakgyár felállításáról — mindent meg kell tenni nagyobb mennyiségű lókupak beszerzésére. Ellenkező esetben ugyanis hiába a modern fegyverek, ha a hozzávaló kupak hiányzik. Hivatkozva Marziani ezredeshez augusztus 18-án benyújtott jelentésére és tervezetére javasolta, hogy utasítsa Batthyány Marziani ezredest: mielőbb küldje el a Sellier és Bellot gyárnak a 20 millió lőkupak szállításáról szóló szerződést. Görgey ezen beadványa jelenleg nem ismert a miniszterelnöki iratok között. Lehet, hogy személyesen adta át Batthyánynak, lehet, hogy az nem is látta. (Ez utóbbin nem csodálkozhatnánk a kormány aznapi zsúfolt programjának ismeretében: konferencia a nádornál, majd minisztertanács a horvát kérdésben készült alternatív törvényjavaslat megvitatása és egyéb ügyek.) Akár Batthyány intézkedett elindulás előtt, akár a hadügyi és nemzetőri ügyeket tőle átvevő Szemere Bertalan, rövidesen megtörténtek az első lépések. Marziani ezredes augusztus 29-én Kossuth állásfoglalását kérte a Sellier és Bellot gyárral kötendő szerződések ügyében, mindenekelőtt azok pénzügyi vonzatai miatt. Kossuth másnap válaszolt és — mint fontos esetekben szokása volt — sajátkezűleg készítette el levelének fogalmazványát is. Eszerint a 20 millió lőkupaknak mind az árát, mind szállítási határidejét (öt hónap alatt, részletekben) elfogadta és vállalta a felállítandó lőkupakgyár költségeit is. Egyben utasította Marzianit mind a 20 millió lőkupak, mind a gyár felállításához szükséges információk gyors és sikeres beszerzésére. Marziani a következő napon, augusztus 31-én — számunkra ismeretlen levélben — reagált Kossuth előző napi nyilatkozatára. Ebben a levélben a pénzügyminiszter feltehetően az általa szervezett szabadcsapat fegyverellátásával is foglalkozott, mert Kossuthnak szeptember 1-én kelt viszontválasza először erre (lovasság számára igényelt pisztolyok biztosítására) reagált. A levél így folytatódik: „Egyszersmind arról értesítem ezredes urat, hogy a lőkupakok beszerzésére kegyed által ajánlott Görgey Artúr őrnagyot felhatalmaztam, hogy minden további utasítások kérése nélkül Sellier és Bellot gyárává! szerződésre léphessen s mind azt megtehesse, amit e részben saját belátása szerint hasznosnak és szükségesnek ítélend."6 A fentiek alapján Görgeyt Marziani ajánlotta Kossuth figyelmébe augusztus 31-i levelében. Kossuth tájékoztatása szerint önálló intézkedési joggal ruházta fel a napokban őrnaggyá kinevezett Görgeyt, aki ezek szerint vagy még augusztus 31-én, vagy másnap járt Kossuthnál, mert elképzelhetetlen, hogy a pénzügyminiszter ilyen fontosságú ügyet személyes találkozás nélkül bízott volna valakire. (Miként Bat-