Századok – 1993
Tanulmányok - Sándor Pál: Deák Ferenc a történelmi személyiség I/3
32 SÁNDOR PÁL suth-család anyagi támogatásáról szól Deák két — eddig kiadatlan — levele Wesselényihez. Mindkettőt közöljük, Deák Ferenc kiadatlan leveleiből című, 1989 óta sajtóra kész forrásgyűjteményünkben. 39 Fertnczi id. m. l.k. 205-230. 40 Magyar Országos Levéltár. N.-119. Takáts Sándor hagyaték. 47. csomó 6769. sz. 1835. június 15. 41 Trócsányi,Wesselényi Miklós, id. m. 369. 42 Takáts Sárufor:Wesselényi Miklós és a titkosrendőrség. Kémvilág Magyarországon. Budapest, 1932.1. rész, 26-29. Újabb kiadását lásd — jegyzetapparátus nélkül — 1980-ból, itt a 18. oldalon. 43 Ferenczi, id. m. l.k. 225-226., továbbá: Wertheimer Ede, Franz Deák in Wien im Jahre 1839. Pester Lloyd, 1900. 77. sz. Számos adalék olvasható Takáts Sándor: Deák Ferenc és a titkosrendőrség című írásában. Emlékezzünk eleinkről, Budapest (1929) 533-539. 44 Ferenczi, id. m. l.k. 227. 45 Ferenczi, Deák egy ismeretlen felirata. Budapesti Szemle, 1926. 202. sz. 343-344-46 MOL.-N. 119. 54. csomó 8205. sz. irat. 47 Idézi Ferenczi, Deák élete, id. m. l.k. 283. 48 Az 1840. április 30-ai Deák-Széchenyi beszélgetésekről és a Deák-idézetről lásd: Ferenczi, Deák élete. Budapest, 1904. l.k. 307-308. 49 Széchenyi első reagálásáról a Pesti Hírlap ellen: Bártfai Szabó László, Adatok Gróf Széchenyi István és kora történetéhez. 1808-1860. Budapest, l.k. 371-372. Az egész hírlapi vitáról máig is alapvető anyagot közöl Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. I. rész. 1841-1843. Budapest, 1927. Ujabban: Kosáry Domokos Kossuth és a Pesti Hírlap, valamint Széchenyi a Pesti Hírlap ellen című tanulmányai adnak áttekintést a kérdésről. Lásd: A magyar sajtó története. l.k. 1705-1848. Budapest, 1979. 665-713, valamint 714-730. 50 Deák 1841. március 20-i válaszlevelét Széchenyihez, lásd: Viszota Gyula A Kelet Népe történetéhez. Budapesti Szemle. 1903. 323. sz. 178-187. A nevezetes levél eredeti példánya — Széchenyinek a sorok közé és az oldalak mentén húzott jelzéseivel — megtalálható a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában a Deák-levelek között. Jelzete: K.-203/88. sz. Deák 1841. november 28-i beszédrészletére, lásd: Ferenczi, id. m. l.k. 325-327. 51 A büntetőtörvénykönyvi munkálatokról írt Pulszky Ferenc, Visszaemlékezések a büntetőtörvénykönyv kidolgozására kiküldött bizottság munkálatairól 1842-43. Il.rész. Jogtudományi Közlöny. 1890. 50. sz. Rövid összegzését adja a kérdésnek Ferenczi, id. m. l.k. 340-361. Az egész kérdéskört részletesen dolgozza fel Varga János, Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete című és új forrásokat hasznosító monográfiájában. Zalai Gyűjtemény. Zalaegerszeg, 1980. 15. sz. 52 Deák 1843. február 12-i levelét Wesselényihez, lásd: Deák Ferenc Emlékezete - Levelek. Váczy János (előszavával). 81-83. 53 Az úgynevezett „pánszlávizmus"-ról szóló Kossuth-idézetre lásd: Pesti Hírlap, 1842.115. A szöveget más hasonló jellegűek mellett, idézi Kosáry Domokos, A Pesti Hírlap nacionalizmusa című tanulmányában. Századok. 1943. 399. Deák 1842-ben és 43-ban kifejtette felfogásáról a Monarchiát s benne Magyarországot illetően, amely a dualista koncepció kezdeteiről tanúskodik, lásd az 1842. november 10-16-i, Pestről keltezett levelét sógorához. A levelet közöltük, Deák politikai koncepciójához. (Ismeretlen levele 1842-ből.) címmel. Történelmi Szemle, 1979. 2.sz. 263-275. A csonka és rongált levél eredeti példánya megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár Levelestárában a Deák-levelek között a szövegben jelzett keltezéssel. 54 Deák 1843. évi megnyilatkozásáról egy titkosrendőri adalék számol be, „Über die Folgen des Panslavismus" címmel. Közöltük, Deák és a titkosrendőrség. Titkosrendőri adalék politikai koncepciójáról (1843) címmel. Történelmi Szemle, 1981. 4. sz. 604-605. Az adalék eredeti fonáshelye: Haus- Hof- und Staatsarchiv. Kabinetsarchiv. Infonnationsprotocolle. Ungarisch-Siebenbürgische Section. 1843. 23. karton, 21 folio, 157-159. 55 Deáknak arTól a kijelentéséről, hogy ha a büntetőtörvénykönyvi koncepciója nem érvényesül a választmányban, akkor nem vállal követséget a soron következő diétán, először egy titkosrendőri jelentés tesz említést „Über Franz Deák und den Gr. St. Széchenyi" címmel. Staatsarchiv. Kabinettsarchiv. Informationsprotocolle. 23. karton. 12. folio, 93-94. A jelentés 1843. február 6-án kelt. 56 A zalai közgyűlés eseményeiről a háziadó dolgában, lásd: Ferenczi id. m. 370-390. Ugyanerről: Kónyi Manó, Deák Ferenc beszédei 1829-1847. Budapest, 1882. l.k. 516-528. A személye elleni támadásról szóló levelét, amelyet Kerkápoly Istvánhoz, Zala megye első alispánjához írt 1843. augusztus 29-i keltezéssel Kehidáról, lásd: Zalai Gyűjtemény. 5. sz. Zalaegerszeg, 1976. 7-9.
