Századok – 1993

Történeti irodalom - McCagg; William O.: Zsidóság a Habsburg Birodalomban 1670–1918 (Ism.: Karády Viktor) II/354

354 TÖRTÉNETI IRODALOM 354 A Mutató nevek szerinti átnézése is jól érzékelteti a felmért anyag gazdagságát. Szent Erzsébet 9, Mátyás király 14, II. Lajos 28, Bethlen Gábor 384 (valamint csatlakozó címszavak), III. Károly 118 (és további csatlakozó címszavak), II. Rákóczi Ferenc 303, I. Lipót 247, Mária Terézia 82, II. József 103 alkalommal szerepel, hogy néhány történelmi személyiséget említsünk. De gyakran előfordul Batthyány Károly horvát bán, Bercsényi Miklós, Savojay Jenő, Pálffy János, Hadik András, Heister tábornok, Széchenyi Pál kalocsai érsek, Thököly Imre vagy Zinzendorf Fülöp győri püspök neve is. (Természetesen a leggyakrabban előforduló nevek a jelentést író angol diplomatáké vagy azoké az államférfiaké, akikhez a jelentéseket továbbították). A Mutató feltünteti a szereplő személyek eltérő ortográfiájú vagy eltorzult névírását is, jelezve ilyen esetekben a névírásnak azt a módját, amelyet helyesnek fogad el, s ahol az adott személyre vonatkozó hivatkozások megtalálhatók. A helységek, tartományok, országok vagy folyók mutatói új aspektust biztosítanak az anyag áttekintésére. Aradtól Zimonyig megtaláljuk a legfontosabb helységeket, mint pl. Belgrád, Bécs, Esztergom, Győr, Futak, Karlóca, Kassa, Komárom, Konstaninápoly, Nagyszeben, Nagyszombat, Pozsarevác, Pozsony, Székesfehérvár, Temesvár vagy Velence. (Természetesen minden helység vagy folyónév szerepel, ha csak egyszer fordul is elő, mint pl. Erfurt, vagy az Inn folyó.) Kurucz György gondosan feltünteti a helységnevek német vagy latin írásmódjának magyar megfelelőit, illetve a külföldiek szokatlan vagy téves írásmódjának feloldását (pl. Tovcvay névhasználat Tokaj helyett, vagy Vicegrat Visegrád helyett). A földrajzi fogalmak terén a Hungary, Hungarian címszavak mellett a Transsylvania, Turk és Turkish címszavak és tartozékaik lehetnek a korszak magyar kutatóinak leginkább segítségére. A kötetben szereplő legkorábbi dokumentum egyébként 1225-ből való, amelyben Carlisle püspöke tájékoztatja III. Henriket kölni útjáról és információkat közöl II. Andrásról és leányáról (21.942 tételszám). A dátum szerint legutolsó okmány pedig a Foreign Offive iratai között Lord Minto 1800. december 4-én kelt jelentése Lord Grenville külügyminiszterhez, amelyben továbbítja János osztrák főherceg beszámolójának fordítását, amelyben szó esik a magyar huszárezredek szerepléséről (21.823 tételszám). A kötet anyaga természetesen nem teljesen ismeretlen a magyar kutatók előtt. Mint a bibliográfiai tájékoztatóból kiderül, Simonyi Ernő 1859-ben kiadta a „Magyar történelmi okmánytár londoni könyv-és levéltárakból, 1521-1717" című, majd 1872-1877 között az Archívum Rakoczianum részeként az ,Angol diplomáciai iratok II. Rákóczi Ferenc korára, 1703-1712" című háromkötetes kiadványt, mindez azonban mind időhatárait, mint anyagát tekintve csak egy töredéke a Kurucz György által megmozgatott és ismertetett dokumentumoknak. Az elmondottak talán érzékeltetik a kötet gazdagságát, s azt, hogy a feltárt anyag tömör ismertetése milyen segítséget nyújthat a hazai és külföldi kutatóknak. De nem lebecsülendő segítséget nyújt a magyar vonatkozású anyagokkal nem rendelkező angol gyűjtemények, pontosabban az ilyen értelmű választ adó intézmények listája (Negative Replies, pp. XII-XIV.) is. A kötet egésze: áttekinthető szerkezete, a dokumentumok kényszerűen rövid, lényegretörő annotálása, s a lenyűgözően alapos General Index egyaránt elismerést érdemel. Kurucz György hatékonyan és gondosan dolgozott. A Guide... nemcsak hiányt pótol, de nyilván a következő században is nélkülözhetetlen segédkönyve lesz az angol-magyar kapcsolatok, mindenekelőtt a 16-18. századi magyar történelem külföldi forrásokkal dolgozó kutatóinak. A vállalkozást elindító angol-magyar kulturális egyezmény él, s amint az a jelen kötet bemutatásakor a British Council fogadásán elhangzott, megtörtént a következő kötet összeállítójának kiválasztása is. Az új kötet eszerint a második világháború utáni anyagokkal, mindenekelőtt a magyar 1956 előzményeit, lefolyását és következményeit érintő dokumentumokat fogja számbavenni. A feladat kétségtelenül aktuális. Bizalommal várjuk tehát, hogy a következő kötet is ilyen gyors és mégis gondos munkát tükröző formában fog megjelenni. Urbán Aladár WILLIAM О. McCAGG ZSIDÓSÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN 1670-1918 Bp., Cserépfalvi 1992. 217 I. McCagg professzor könyve egyedülálló summázása Közép-Európa még a jelenben is továbbélő múltjában oly nagy s különösen a modernizáció kezdetei óta oly sajátos gazdaság és társadalomtörténeti szerepet játszó zsidóság történetének. Senki nem vállalkozott eddig, hogy a nemzetállami határokat átívelő képet nyújtson a Monarchia államaiban szétszórt s egymással sokfajta és intenzív — migráció, kereskedelmi, kulturális, vallási — kapcsolatot fenntartó „köztes zsidóság" helyzetének két és fél évszázados alakulásáról. Mindez egy olvasmányos, táblázatokkal, grafikonokkal nem terhelt, de kifogásolhatatlan