Századok – 1993
Történeti irodalom - Guide to documents and manuscripts in Great Britain relating to the Kingdom of Hungary from earlier times to 1800 (Ism.: Urbán Aladár) II/352
352 TÖRTÉNETI IRODALOM 352 Nagyon örvendetes, hogy a szerzők elkerülik általában az osztrák és német művek mazochizmusát, amellyel a történelmi német nevek helyett a maiakat használják. Itt a németek szerepelnek, Raabig (Győr) és Granig (Esztergom) elmenóen. Csak egyszer fordul elő Nagyszombath (!) (214.), de a 328. lapon már helyesen Tyrnau. Viszont szerepel Pécs (475.) és Buda (473.), holott máskor Ofent írnak (pl. mikor azt mondják, tévesen, a 17. század vonatkozásában, hogy a főváros, Budapest része, 244.) Budapest csak 1873 óta egy város. És Agram helyett is Zagreb szerepel (348.) Két térkép is van, amely különböző időmetszetben mutat be területi változásokat, az oszmán birodalom terjeszkedéséről (183.) és Lengyeloszág felosztásáról (336.), de sajnos a résztérképeken hiányoznak a megfelelő évszámok, vagy a 137. lapon van térkép az osztrák és spanyol Habsburgok birtokairól a 16. században, de Németalföld osztrák birtokként szerepel. Tollhibák is akadnak. 1683-ban a szöveg szerint szeptemberben érték el a törökök Bécset (244.), a térképen helyesen szerepel, hogy július 4-én (245.) Mathilde von Sagan nem orosz hercegnő volt, hiszen Sagan az akkor Ausztriához tartozó Sziléziában volt. (372.) Egy képaláíráson (438.) Rudolf és Vilmos (II.) 1883-ban mint trónörökösök szerepelnek, holott akkor Vilmos még nem volt az, hanem atyja, a későbbi III. Frigyes. Lucchenit helyesen Lucheninek kell ími (389.) Külön kell szólni a magyar vonatkozású elírásokról. II. Ottokár nem az Adriától a Magas Tátráig volt szomszédos Magyarországgal, csak a Fehér-Kárpátokig (42.) Hunyadi János nem volt magyar király (77.), nem esik szó Miksa 1490-91-es magyarországi hadjáratáról, Zapolya (János) nem ellenkirály volt (105.), hiszen korábban választották meg, mint Ferdinándot. A három részre szakadt Magyarországot ábrázoló térkép hibás. (136.) 1620 után a cseh protestánsok Szlovákiába és Magyarországra vándoroltak ki (209.), mintha akkor Szlovákia különálló állam lett volna (a Fuggerek bányái is Szlovákiában találhatók, 106.) Kollonich nem kalocsai püspök, hanem érsek volt (251.) Egy képaláíráson Világos csataként szerepel (388.), a szöveg helyesen tárgyalja, Deák egy képaláíráson (412.) 1890-ig él, holott 1876-ban halt meg. Tisza Kálmán nem volt száműzetésben Kossuthtal együtt (450.) Vannak hibák, mint láthatjuk, a képaláírásoknál. Anna II. Lajos leányaként szerepel (123.), a szöveg helyesen mondja nővérének. Vagy egy másik helyen (341.) a képaláíráson az szerepel, hogy Vilmost 1870-ben koronázták meg német császárrá, 1875-ben pedig kikiáltották a köztársaságot ( a kép a versailles-i kastély híres tükörtermét ábrázolja). És a 486. lapon a bécsi Burg új szárnya látható, de a felirat a brünni Spielberget emlegeti. A könyv végén található egy áttekinthető genealógiai táblázat (498-503), az 505-506. lapon pedig (petittel, tehát nagy anyaggal) válogatott bibliográfia, általában és fejezetenkint, zömmel német nyelvű könyvek, olykor cikkek, Gonda Imre két könyvével is szerepel, de Somogyi Éva német nyelvű könyvei kimaradtak. Kivételesen akad idegen nyelvű könyv is, mint Jean Bérenger kitűnő könyve a Habsburg-birodalom történetéről. Kifogásaink, mint látható, valóban csak apróságokat érintettek, talán senki sem veszi segítőkészségünket rosszindulat jelének. Kitűnő könyvről van szó, kiegyensúlyozott ítéletekkel, és roppant olvasmányos is, tehát szélesebb közönségnek is szól, ugyanakkor megállapításai a szakemberek számára sem lehetnek érdektelenek. Niederhauser Emil GUIDE TO DOCUMENTS AND MANUSCRIPTS IN GREAT BRITAIN RELATING TO THE KINGDOM OF HUNGARY FROM EARLIER TIMES TO 1800 György Kurucz Mansell Publishing Limited, A Cassel Imprint, London-New York, 1992. 708 I,-A MAGYAR KIRÁLYSÁGOT ÉRINTŐ DOKUMENTUMOK ÉS KÉZIRATOK NAGY-BRITANNIÁBAN A KEZDETEKTŐL 1800-IG A bemutatandó kötet a sikeres tudományos együttműködés szerencsés példája. A londoni School of Slavonic and East European Studies és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója által 1988-ban aláírt együttműködési szerződés alapján A British Council és a Foreign and Commoneweltht Office biztosította azt az ösztöndíjat, amely lehetővé tette, hogy dr. Kurucz György