Századok – 1993

Beszámoló - 125 éves a Magyar Történelmi Társulat. Ünnepi ülésszak (Kovács Éva) II/332

338 BESZÁMOLÓ 338 A nap záróelőadását Juhász Gyula tartotta, összefoglalva a magyarságkutatás legfontosabb szempontjait és jelenlegi irodalmát. A magyarságkutatás komplex műfajával az 1970-es évek végén egy, a Gorkij Könyvtárban működő munkacsoport kezdett foglalkozni, melynek tagjai fontosnak tartották e témában a dokumentumgyűjtés megindítását. Ezután a Történettudományi Intézet — egy kiemelt társadalomtudományi téma keretében — végzett felméréseket e témában, majd 1985-ben létrejött ezen kutatások önálló tudományos intézete, a Magyarságkutató Intézet, amely céljául megbízható adatbázisok kiépítését és a határon túli magyarok életének és történetének komplex vizsgálatát tűzte ki. A munka országos koordinálásában és finanszírozásában nagy segítséget jelentette az ekkor induló TS 4/5 megjelölésű kutatási főirány is. Az intézetnek rövid időn belül sikerült országos, a határokon túlra is kiterjedő kutatói hálózatot létrehoznia — foglalta össze a magyarságkutatás hazai történetét Juhász Gyula. A Magyarságkutató Intézet (ma Közép-Európa Kutató Intézet) munkatársai kiindulópontnak tekintették a fenti téma szaktudományos megközelítésének fontosságát, ami annál is inkább nehéz — fejtette ki az előadó —, mert a népi kultúra mítoszai és téveszméi szoros kapcsolatban állnak a nemzeti identitás kérdéseivel, sokszor erősen érzelmi töltésúek. A környező országokban (miként erre Szász Zoltán, Niederhauser Emil, Szarka László előadása is utalt) gyakori jelenség a múlt „fabrikálása", a nép pozitív érzelmeihez igazítása, s így kitalált, mitizált történelemkép megalkotása. A magyarságkutatás elkötelezettjei azonban — hangsúlyozta Juhász Gyula — források feltárására épülő, ellenőrzött tények, adatok alapján kívánják múltunkat szóra bírni. E célkitűzések jegyében dolgozott és dolgozik ma is az intézet. A magyarság életére vonatkozó történeti, szociológiai, néprajzi témákban a Közép-Európa Kutató Intézet Archívuma ezres nagyságrendben birtokol csak részben publikált tanulmányokat, történeti munkákat. Az elkészült művek egy részét az intézet „Magyarságkutatás Évkönyve" c. periodikájában, illetve a „Magyarságkutatás Könyvtára" c. mára már 11 kötetre rúgó könyvsorozatában jelentették meg. Az ünnepi ülésszak második napja díjátadással kezdődött. A társulati életben kifejtett áldozatos munkájáért a Magyar Történelmi Társulat emlékérmét kapta meg T. Mérey Klára, Kutasi László, Porcsalmy János, Szabolcs Ottó és Rozsnyói Ágnes. A fiatal történészek közül Feitl István és Rainer M. János szakmai tevékenységét jutalmazták a Károlyi Mihály-díjjal. Ránki György-díjat kapott a magyar történetírás eredményeit külföldön sikeresen népszerűsítő Bak János (Vancouver). A második nap előadásai a hazai történetírást s annak egy-egy speciális ágát (gazdaságtörténet, helytörténet, hadtörténet stb.) vizsgálták, egybevetve a társulat 125 éves tevékenységével. Benda Kálmán az előadásokat bevezetve visszautalt a társulat nevezetesebb évfordulóin elhangzott elnöki értékelésekre. A megalakulás 10. évfordulóján Horváth Mihály elégedetten állapíthatta meg — hangzott el a megnyitóban — a tagság számának gyarapodását, a nagy forrásfeltáró munkák megindulását. A 25. évfordulón Széchen Antal gróf elnök már az adatok feldolgozására, a 18-19. sz. történeti feltárására helyezte a hangsúlyt. A 40. évfordulón elhangzó elnöki beszámoló a népszerű, a szélesebb közönség számára is érthető tudományos munkák hiányát jelezte. Az alakulás 50. évében gr. Klebeisberg Kunó elnöki beszédében a 18-19. sz. rendszeres kutatását igényelte, kiterjesztve azt a szűk esemény-