Századok – 1993
Tanulmányok - Sándor Pál: Deák Ferenc a történelmi személyiség I/3
26 SÁNDOR PÁL képpen: „jogérvényesek". Ez a hivatkozás a 48-as alap jogérvényére ismétlődik meg érvelésében az osztrák-német hegemóniát félalkotmányos eszközökkel biztosítani törekvő februári patens (1861. február 26) kiadása után is, amikor azt elutasítja, mert „Magyarországot törvényes önállásátől, függetlenségétől és alapszerződésében biztosított ősi alkotmányától megfosztva, octroyozott alkotmányú osztrák provinciává nem tehetjük".85 1861. május 8-án ülésezett az országgyűlés; erre a napra tűzték ki az érdemi tanácskozásokat. Ghyczy Kálmán házelnök azonban váratlanul bejelentett: „Teleki László gróf meghalálozott". Erre Deák kijelentette: jelenleg nem vagyunk képesek tanácskozni. A kétségtelenül bizonyított öngyilkosságnak messzire nyúló kül- és belpolitikai okai voltak. Teleki ugyanis — Kossuth politikai elvbarátjaként — az emigráció egyik vezető embere lévén a 48-as törvények teljes helyreállításának követelése mellett a teljes függetlenség kivívásának harcosa is volt. Az emigráció, mint ismeretes, nagy reményeket táplált egy újabb olasz-osztrák konfliktus kirobbanásához és még mindig bízott III. Napóleon támogatásában is, kinek érdekei fűződtek hagyományos ellenfelének, a Habsburg-hatalomnak a meggyengítéséhez. Háború esetén az olasz kormány hajlandónak mutatkozott a katonai együttműködésre az emigrációval. Cavourék azonban nem tudtak márciusra felkészülni, III. Napóleon pedig a megígért háború elhalasztása mellett döntött. Oroszország lokalizálni akarta a lehetséges háborút, Anglia pedig — az olasz kérdésben folytatott viták ellenére — lényegében mindig Ausztria nagyhatalmi szerepe mellett foglalt állást. így tett 48 előtt, alatt és után is; szemben állt a magyar függetlenségi törekvésekkel! A nemzetközi politika adott feltételei, csupán a Habsburg-hatalom visszaszorításának, meggyengítésének kedveztek, de felszámolásának nem. Ez volt az oka annak, hogy Kossuth az előzetes kilátásokkal ellentétben kénytelen volt március 17-én azt üzenni haza, hogy háború az idén nem lesz.86 Ami pedig a belpolitikai viszonyok fővonulatát illeti, ekkor már a nemesség forradalomra egyáltalán nem vállalkozott. A jobbágyfelszabadítás végrehajtása során inkább szemben állt a paraszttömegekkel. Az ún. birtokrendezések idején úr és paraszt között az összeütközések napirenden voltak és a bírósági ítéletek végrehajtását gyakran csak a császári katonaság bevetésével hajtották végre.8 7 így valaminő nemzeti egység megteremtéséről már nem lehetett szó. Alighanem az itt röviden vázolt körülmények okozták, hogy Telekit cserben hagyták itthoni párthívei. A kedvezőtlen külső és belső viszonyokra hivatkozva — utolsó látogatója, Tisza Kálmán közvetítésével — elszigetelték őt. ó pedig semmint hogy feladja elveit, inkább az öngyilkoságba menekült. Öt nappal később Deák — mint 1861. április 6-a óta Pest város képviselője — megtartotta első felirati beszédét és hivatkozva a Pragmatica Sanctiora azt fejtegette, hogy az egykori alapszerződés olyan „kapocs" Magyarország és a magyar korona országai, valamint az örökös tartományok között, „mi az uralkodóház ugyanazonosságában áll", de ennél szorosabb kapcsolatnak a törvényben „nyoma sincs". A közös birtoklás elvét a kormányzás önállóságának elvével állította szembe. Ebben az érvelésben, amely politikai koncepciójának vezérmotívuma volt, közös kormányzati ügyek nincsenek. Közben, hol nyíltan, hol burkoltan javaslatokat tett a megegyezés előfeltételeiről. így: „Nem akarjuk mi a birodalom fönnállását veszélyeztetni és készek vagyunk azt amit tennünk szabad, s mit önállásunk és alkotmányos jogaink sérelme
