Századok – 1993

Tanulmányok - Niederhauser Emil: A cseh történetírás történetéből II/201

A CSEH TÖRTÉNETÍRÁS TÖRTÉNETÉBŐL 223 fordult Csehek és németek 1848-ban és a Frankfurtért folytatott harc, azután más munkákban az 1848 előtti korszak politikai kérdéseit vizsgálta meg a frankfurti német parlament hatását az osztrák alkotmány fejlődésére. Anyaga miatt ugyancsak igen fontos a cseh szociáldemokrácia 1878-84 közti történetét tárgyaló munkája (1923), mert ő használta fel először a vonatkozó rendőrségi jelentéseket. Később már csak népszerű munkákat írt, komoly eredeti forráskutatás nélkül, a Luxemburgiak korától Wallenstein betegségén keresztül az első világháború előzményeiig. Már az eddigiekben is találkoztunk nem egy történésszel, aki, ha csak kutatásai egy részében is, de gazdaságtörténettel foglalkozott. Pontosabban agrártörténettel, és egészen sajátságos, hogy még az annyira polgári jellegű cseh társadalmon belül is a történészek érdeklődését ez az ág sokkal inkább felkeltette, mint a gazdasági élet egyéb területei. Még az első szakmai, vagyis gazdaságtörténeti folyóirat is az agrártörténetre specializálta magát (az Agrární archiv és folytatásai). A folyóirat első számában Milos Vystyd (1885-1914) fejtette ki az agrártörténet hazai programját. Egyébként Pekar tanítványai közül való volt, jól indult, a bécsi Institut tagja is volt, kitűnő tanulmányban vetette össze a stájerországi rímes krónikát az ugyancsak 14. századi zbraslavival (königssaalival - a tanulmány németül jelent meg), a 14. századi nagyúrról, ZáviS z Falkenátejnáról is írt, de a világháború elején elesett. Az autodidakta Frantisek Vacek (1858-1940) katolikus ihletésű egyháztörténésznek, vagy még előbb helytörténésznek indult, a műkedvelő helytörténész minden lelkesedésével és kritikátlanságával, 1890-ben cseh egyháztörténete I. kötetét jelentette meg. Idővel az egyháztörténet korai szakaszától a korai társadalomtörténetig jutott el, 1899-1901 cikksorozatot írt a társadalom és a szláv jog fejlődéséről Csehországban, a kolostori nagybirtokot vizsgálta, meg a kereskedelmet és az idegen kereskedők szerepét. 1905-ben A régebbi cseh korszak társadalomtörténete címen publikált. Az első köztársaság idején már szakmai szempontból megfelelőbb cikkeket írt a 12-14. századi emphytheusisről, a 15. századi falusi jogról, a csehországi parasztságról 1419-1620 között, a városi és földesúri bíráskodásról a 14. századig, az egyházi tized történetét 1848-ig vizsgálta (1935), és talán legérdemesebb tanulmánya, a robot fejlődését a német kolonizációtól 1680-ig. Ha témáihoz kellő szakmai képzettség is járult volna, nagyban előrelendíthette volna a cseh történetírás modernné válását. FrantiSek Teply (1867-1945) vidéki plébános volt és a Czernin-család levéltárosa, inkább hívei okulására kezdett ugyancsak műkedvelő módon, de nagy szorgalommal helytörténettel foglalkozni. Ebben a vonatkozásban fő műve, amelyet már sok gyakorlati tapasztalat után fogalmazott meg, a dél-csehországi Jindrichüv Hradec város története 7 kötetben (1926-37), néhány más városét is megírta, de inkább krónikás igénnyel, bár sokoldalú érdeklődéssel. A cseh városok joghatósága alá tartozó parasztok keltették fel hamarosan az érdeklődését, és ezen a téren használható munkákat produkált, cikkeit később összegyűjtve kötetekben adta ki (Adalékok a cseh földművelés történetéhez, 1926, érdemben a 16. századi nagybirtokról, Falusi zendülések, 1931, a 18. századi parasztfelkelésekről, Adalékok a cseh halgazdálkodás történetéhez, 1937, ahol a 15-16. század során oly jelentős szerepet játszó mesterséges halastavak létesítését ő vizsgálta először). 1926-ban két tanulmányban a nyugat-